Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

visszafizetését kéri, 4 1850-ben pedig Bathó Ignác szőlője és gyümölcsöse betábláza­sáért folyamodik. A szabadságharc idején Szentkirályi Móric felhívására elsőként ajánlja fel a nemzetőrök számára kért anyagokat, ágyneműket üzletéből, egyedül mindazt a meny­nyiséget, amelyet a főkapitány az egész várostól kért. Ebben az időben már mint képviselő szerepel a neve az iratokban. „Ezen lelkes ajándékát tisztelt Harsányi Szi­lárd képviselőnek a Tanács a haza és emberiség nevében köszönettel fogadja ... a Ke­rületnek felterjeszteni rendelkezik." - olvashatjuk a jegyzőkönyvben. 47 Lovas nem­zetőrként maga is részt vett a szabadságharcban. 1848-ban a verbászi táborban ta­láljuk Hadzsi György, Constantin János, Dantsa Mátyás és más — Szappanos, Juhász, Pap nevű - görög társaival együtt. 1859-ben városi tanácsos lesz, s ebben a tiszt­ségében majd módja nyílik személyesen is dönteni a zsidók beköltözésével kapcso­latban. 50 Harsányi Mihály bizonyára testvére volt Harsányi Szilárdnak, ő az ügyvédi pá­lyát választotta. Jogi diplomáját az 1841. november 4-i közgyűlésen hirdették ki, s ettől kezdve fontos tisztségeket töltött be. 1842-ben folyamodott kerületi tisztelet­beli aljegyzői állásért, melyet nádor jóváhagyásával még ebben az évben elnyert, s 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget. Ekkor kerületi esküdt lett, később pedig kerü­leti alkapitány. A szabadságharc idején személyesen járt Batthyány Lajosnál a jász­kun nemzetőrök számára fegyvert kérni. Ekkor hozta el a főbíró megbízásából azt az aranytollat, melyet a Kerület Szentkirályi Móric részére készíttetett, akit főkapi­tánnyá neveztek ki. A szabadságharc bukása után bizonyára nem tölthette be ko­rábbi tisztségét, mert 1849-ben állásért folyamodott. Kérelmét támogatta a Kerü­let akkori vezetése, azzal, hogy jelenleg mint kerületi alkapitány a hivatalban elég ügyes 1 '. Az állásra azért is szüksége lehetett, mert a rendelkezésünkre álló anya­könyvi kivonat szerint 1850-ben született Sándor nevű fia, akit a gyöngyösi-egri gö­45 SZML Jászberény város jkv. 1 843. 5 34. sz. 46 UÜ. 1850. 291. sz. 47 Uo. 1848. 1445. sz. 48 1848. július 11-én indult lovas nemzetőrként a halasi táborba. SZML Jászberény iratai. Hivatalos tudósítások. 871/1848. sz. 49 SZML Jászberény város szám nélküli ir. 1848. SZML Jászberény város iratai. 56 fiók, 12 cs. 1. sz./l859.; Egy 1875-ben készített kimutatásban a Jászkun Kerület legtöbb adót fizetőinek névsorában szerepel 356,70 forint összeggeL SZML Közvetlenül levéltárba utalt iratok. I. csőm. 410/1875. 51 SZMLJKK Közgyűlési jkv. 1841. 777. 52 Uo. 755., 807-808./1842. 54 53 SZML JKK 48-as irományok 1474/1848.; SZML Jászberény város jkv. 600/1848. sz. SZML JKK Főnöki iratok. 344/1 849. A szolgálati táblázat adatai szerint 30 éves, óhitű. Magyar, német cs deák nyelven beszél, 1842-1848-ig tiszteletbeli aljegyző, majd kerületi esküdt, jelen­leg kerületi alkapitány. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom