Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok környékének kunhalmai / 355. o.

4. Megbontott, megbolygatott halmok, de jelentős botanikai és régészeti értékkel (7) Kucorgó-halom 0 9 (Tószeg) 5. Erősen megcsonkított vagy részben elhordott, jellegvesztett halmok (2) Fekete-halom M 9 (Szolnok) (10) Hosszúháti-halom K 7 (Újszász) (4) Sas-halom M 8 (Szolnok) V. JAVASLAT A HALMOK VÉDELMÉRE A nem természetes halmok, mint többségükben több ezer éves antropogén tájelemek, együtt fejlődtek a mindenkori társadalmakkal. Jelenük, de jövőjük is a területen élő és főleg az ott gazdálkodó emberek munkájától oltalmazó vagy romboló tevékenységétől függött. A velük kapcsolatos természetvédelmi munkának legfőbb tennivalója manapság csak az lehet, hogy útját álljuk az utóbbi időben igen felerősödött halompusztító tevékenységnek. Ennek érdekében: — A jelenlegi áUapot rögzítése, fenntartása a legfőbb feladat. Jelenleg már ez is komoly eredmény, mert ezzel megállítanánk a halmok széthordásának kedvezőtlen és viszszafordíthatatlan folyamatát. Mivel a halmok emberalkotta létesítmények, azaz „kultúrtermékek", üy módon egyszeri roncsolásuk, megbolygatásuk — nem szólva széthordásukrói — pótolhatatlan veszteséget jelent. - A jelenlegi művelési ág megváltoztatása, a szántás felhagyása szükségtelen, mivel a már egyszer mélyen felszántott halom kultúrrétege úgyis megsemmisült, ősi vegetációja átalakult. A hajdani gyepborítás visszaállítása sem indokolt, mivel ez költséges, s egy cseppet sem biztos eljárás. (Kultúrkörnyezetben fennáll az elgyomosodás veszélye!) Az épen megmaradt halmok döntő többsége, így felszántott állapotban is harmonikusan illeszkedik a tájba. — Veszélyes és megengedhetetlen eljárásnak tekintem a még fátlan halmok beerdősítését. Egy ilyen beavatkozással nem lehet megmenteni a jelenlegi halmokat, de azok tájképi jellegét, esetleges eredeti gyepvegetációját, s a faültetés során a gödörásással a kultúrréteget végleg tönkre lehet tenni. - A jelenleg számbavett, feltérképezett halmok közül kiemelt figyelmet kell fordítani az 1-4 kategóriába soroltakra. El kell készíteni az 1. és a 4. kategóriába sorolt halmok keresztszelvényét, pontos térképét és botanikai állapotának vizsgálatát, cönológiai felvételezését. Még a 6. kategóriába sorolt halmok esetében is (ha ez indokolt), érdemes lenne azok egykori helyének táblával vagy emlékkővel való megjelölése (pl.: régészeti lelőhely, ősi telephelye egy-egy településnek stb.). 363