Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

marosan megkezdődött betelepülésük is, bár erre vonatkozóan pontos adattal nem rendelkezünk. Az említett 1732-es kérelem azonban már egy meglévő állapotot rögzít, hiszen a Kerület válaszában úgy fogalmaz, hogy a görögök már hosszú ideje élnek itt és a lakosok hasznára tevékenykednek. Feltehető, hogy a görögök a magyar lakosokkal együtt élték meg az újra települést csakúgy mint a terület Német Lovagrendnek történő eladását, majd a redempciót. A sorsközösség, az anyagi és egyéb terhek vállalása, a görögök részéről gyakran nyújtott kölcsönök hatása magyarázhatja azt, hogy az idegenekkel szemben különösen bizalmatlan, zárt jász közösség a görögöket valójában sohasem tekintette igazán idegeneknek. Ahol a zsidóknak hosszú évtizedeken át komoly küzdelmet kellett azért folytatni, hogy legalább áruikat értékesíthessék, a görögöket sem a letelepülésben, sem a kereskedésben nem korlátozták, lehetséges eszközeikkel inkább segítették őket. Kezdetben anyagi téren jutottak kedvező helyzetbe. Már az 1754-es boltösszeírások idején a jászsági görög boltok áruinak értéke képviselte a legmagasabb összeget a Kerületben. Nem volt ritka az a kereskedő, aki 6000 forint értékű áruval rendelkezett. A fennmaradt végrendeletek, hagyatéki leltárak és boltleltárak is kedvező anyagi helyzetükre utalnak. Bár az ingatlanszerzést hivatalosan az 1790. évi dekrétum tette lehetővé számukra, mégis Kristóf András berényi kereskedő 1781-ben készült végrendeletében arról olvashatunk, hogy saját háza és boltja is van Igen jelentős vagyonról, összesen 8600 forintról rendelkezik, melyet egyházaknak, családtagjainak hagyományoz. Mint a végrendeletek általában, ez a dokumentum is igen sok fontos információt tartalmaz a vagyoni helyzeten túl is. Kristóff András „magunk temploma" megjelöléssel felsorolja azokat a görögkeleti templomokat, melyekre hagyományozni kíván, s amelyek feltehetően ebben az időben az ország területén működtek. így a Pesten, Ráckevén, Egerben, Komáromban, Esztergomban, Kecskeméten, Győrben, Budán lévő templomokra hagy bizonyos összegeket. Ebből az is látható milyen fontos volt a görögök számára vallásuk megtartása és ápolása, ami a végleges megtelepedés után a szülőföldhöz való ragaszkodásuk legfőbb kifejezője volt. A Jászságban nem épült számukra templom, a görögöknek a betelepülés időszakában az egri, később pedig a gyöngyösi egyházakkal volt kapcsolatuk. Egerhez családi kapcsolatok is fűzték a helyieket, sokan közülük onnan nősültek. Az 1785-ös összeírás két jászsági helységet, Jászkisért és Jászladányt az egri egyházhoz tartozóként említi,

37 egy 1814-es iratban pedig azt olvashatjuk, hogy a Jász Kerület gö33

SZML JKK Közgyűlési jkv. 1732. 16-18. 34 OL Helytartótanácsi levéltár. Fase. Mise. 2. No. 8./1754. 35

SZML Jászberény város iratai. Végrendeletek 1759-1848. Capsa 25. Fasc. 10. No. 104. 36

SZML JKK Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 4. No. 5. 37 SASVARI László: Orthodoxok és görögkatolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 1819. században. In: Intcretnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 152. 35