Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok környékének kunhalmai / 355. o.

Elhordott (EH): ha a roncsolás oly nagy mérvű, hogy a halom helyét csak egy enyhe hátas kiemelkedés jelzi. Halomhely (HH): ha az egykori halomnak már nyoma sincs. Leginkább egy negatív forma (lapály, gödör, csatorna) van a helyén. 5. A halmok felszíne (Mozaikosan több sajátosság is előfordulhat) Ősgyep borítású (Őgy) A halom felszínét ebben az esetben degradálódó löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae, Agropyro-Kochietum prostratae) kisebb-nagyobb foltja bontja. Lehetsé­ges, hogy egy korábban már megművelt halmon az ősgyep-borítás visszaállt. Bolygatott (Bo) A halmot ilyenkor erősen leromlott elgyomosodott gyep borítja. A talajron­csolást (olykor a mélyebben fekvő kultúrréteget is) főleg árkolás, műtárgy-létesítés, régészeti ásatás, „kincskeresés" okozza. Fásitott, erdősített (Fe) A faültetés, erdősítés következtében a kultúrréteg erősen károsodik, a halom elveszti jellegét. Tájképileg is teljesen megváltozik. A kerti halmokra gyakran szőlőt, gyümölcsfát telepítenek. Más halmoknál leggyakoribb az akác és a tölgy erdősáv. Részben szántott (Rsz) A szántó-vető ember a laposabb halmokat már régóta teljességben megműveli. A felszántásból csak a meredekebb halomlejtő (halomtető) vagy a geodéziai magassági jegy környéke maradt ki. Ezt a részt vagy ősgyep vagy gyomfoltok foglalják el. Teljesen szántott (Tsz) Az alacsonyabb halmok felszíne a halom lábától a tetejéig jelenleg is művelt. Ebben az esetben a halom felszínén semmilyen műtárgy vagy fa (facsoport) nincs. Erősen kultúrjellegü (Ek) Leggyakoribb eset, hogy a halom tetején geodéziai magasság-jegy van. Ennél sokkal jobban elrontja a természetes képet, ha a halmon épület vagy valamilyen épít­mény (geodéziai torony, kilátó, villanyoszlop, antenna, kápolna, temető, feszület, csőszház, tanya stb.) található. 6. A halmok közvetlen környéke Ennek során a halmot környező kb. 1 hektáros területet vettem figyelembe. Ez lehet: Szántó (sz) Mivel a halmok a terület hátas részeire települtek, ezért a közvetlen környékük leggyakrabban szántóföld (csernozjom talaj). Mocsár (Fertő) (m) A halmok zöme közvetlenül vízközeiben épült, így ma is gyakran találunk a környezetükben mocsármaradványt vagy olyan lapos részt (elhagyott folyómeder), ami belvizes időszakban víznyomásos lesz. 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom