Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

miért emelik fel ezen öszves vidéken évenként a' váltó hideglelések vészes fejőket: úgy hogy kizárólagos irodalmak méltán honoskórrá (Endemie) béllegzik őket. A' többi kórok, mellyek a' népet szórványosan itt úgy, miként egyebütt látogatni szokták, csak a' háttérben képeznek hasonlókép nevezetes csoportot; azonban közülök egyiket sem lehet olly jogosan honoskórnak tekinteni. A' váltó lázak egy évben sem maradnak el, többnyire június végével vagy július kezdetén kezdődnek, és egész télig terjednek; midőn a nyárban túlnyomó, különbözőleg módosított, harmad és mindennapos lázok helyett a' legmakacsabb negyednapos váltó lázak lépnek az előtérbe, s' néha egész tavaszig eltartanak, és gyakori visszaesések társulatában a' szinte minden gyógyszerekkel daczoló máj és lép dugulásokkal s' az azokból eredő láz kórokkal egyetemben a' népet hosszas sínléssel és kórsággal kínozzák, sőt gyakran d sirba viszik. £* szerint a honos váltó lázakat általán véve, a' Hármas Kerület egész terjedelmére felvehetni A fentebbi okokból származnak szinte hasznos házi állataink honoskórjai is; név szerint általuk előidéztetik és szenvedtetik a száj és köröm fájás, a' lép fene, valamint az egyszer kitört marha aszály hosszadalmas lefolyása a' szarvas marhák között; továbbá a rüh a juhok, és végre a' majdnem évenként mindenütt mutatkozó eb düh a' korlátlan számú kutyák között. Különös felemlítése az egésségre kártékony vagy kedvező vidékeknek. Noha immár a' többi szórványos betegségei az embernek, miként a' hurutos, csúzos, küteges, csorvás epés lázak, a' vérhas, a' hagymáz, a' cholera, a süly, a' gümő kór, a' buja senyv, a' különféle szemlobok, itt gyakran kevésbé többé enyhe lefolyást tartanak, s' csak néhány egyént támadnak meg egyszerre, más részt koronként a' betegek száma bizonyos hónapokban a' legcsekélyebb számra alá száll; sőt a' halandóság is hét számra feltűnőleg csekélynek mutatkozik; mind azáltal ama vizenyős, mocsáros lapályokat, úgy szinte a' fenn nevezett folyamok áradásai által folyvást víz alatt álló vidékeket a' szórványos betegségek tekintetéből is, általán véve, mint feltétlenül egésségre káros vidékeknek kell bélyegeznünk; és ezek mintegy közvetkezendők vonának: A' Nagy Kunságban: ennek egész keleti része, holott is a' rost folyású Berettyó (melynek fölöttébb csekély esete van) egy 1500 holdnyi területű mocsárt képez, melly mocsáros vidékhez a' Szabolcs és Békés megyékben több négyszög mért földekre terjedő, ugyancsak a' Berettyó által képezett mocsáros tó kapcsolkozik; s' mindketten káros kigőzölgéseik által az egész körül belöli tájék egészséges voltára káros hatást gyakorolnak. Nevezet szerint pedig Karczag és Kisújszállás városok vidéke ugyanott, mint az egészségre legkártékonyabbként bélyegzendő; Kunhegyes városa ellenben a' Tisza áradásaitól nagy gát által védetvén, egészségesebb léggel bir; közép állásúak egészség tekintetéből Madaras, Túrkeve, Kunszentmárton városai; hol némely években hasonlókép nevezetes mocsárok tartatnak fenn, mellyek a' váltó lázok és vérhas támadására és uralgására szinte tetemes befolyással birnak. Ä Kis Kunságban: Laczháza határa, melly mély fekvésénél fogva évenként a' Dunától 300 hold területen elárasztatik, és a váltó lázokat szülő gerjek valódi fészke gyanánt tekintendő. Kunszentmiklós városának határa, melly város belsejében az ott keresztül vonuló 344