Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

gezte feladatát. Több dokumentum egyértelműen rávilágít jó szervező munkájára és kezdeményezéseire. Az utóbbiak közül említhetjük pl. a kerületi főkapitánynak küldött azon megkeresését (még hivatalának első napjaiból), amelynek eredményeként 2 hónap múlva a Jászkunságban „rendszeresített baromorvosi állomás" létesülhetett, ill. a Hármas Kerület állatorvost nevezhetett ki. Céltudatos kezdeményezése volt az is, amikor 1854-ben az előző év decemberében a Jászkunságba bekebelezett községek: Alattyán, Jánoshida, Monostor, Tarnaörs képesítetlen bábái (parasztbábák) részére szakképzettséget adó tanfolyamot szervez Ugyanez mondható el az 1853-ban Jászberényben „felállított ideiglenes szemkórház" létesítésével kapcsolatos szerepéről, valamint az egészségügy minden területén a szaktudást szorgalmazó és azt alátámasztó javaslatairól is. Legjelentősebb hivatali előterjesztésének mégis a közlésre választott forrást tartjuk, mely 5-10 évre az egészségügy felvázolt jászkun „programjának" is tekinthető. Hogy ilyen szerepet is betöltött, jól látható az 1850-es évek Kerületekben hozott rendelkezéseiből és a főkapitányhoz küldött orvosi jelentések adataiból (a járványok körzetenkénti havi ellenőrzése, oltási bizonyítványok bevezetése, a védőoltások, a gyógyszerek fontossága és hatása, a bábaképzés segítése, a bujakór (kéjhölgyek) és az ebdüh elleni szigorú fellépés, a marhavész folyamatos ellenőrzése, a településeken „Községi állandó Bizottmányok" felállítása stb.). A „program" figyelembevétele igazolódik abban is, hogy ezektől az évektől a jászkun települések feladatai között előtérbe kerültek a vízlecsapolási, vízelvezetési és környezetrendezési munkálatok is. 3 Uo. Jk. Fó'kapit. ir. 1850-54. VII. A-E. 578/1850. sz. Az előterjesztésben így érvel; „A Jászkun Kerületnek egyik fagazdasága tagadhatatlanul a marhatenyésztésben állván, a közjólét előmozdítása érdekében szükséges, hogy amennyire csak a közigazgatásnak hatalmában áll, minden üdvös intézkedések megtetessenek, melyek által a marhákat nyomasztó vagy éppen elpusztító nyavalyák, névszeiint ragályok és járványok, elháríttassanak.'' Ezért kéri a kerületi főkapitánytól „egy tapasztalt 's tudománnyal felruházott Baromorvos" kinevezését. ,,Az ujján rendszeresítendő állomásra a J. Berényben megtelepedett, a cs. Bécsi állatgyógyintézettől hiteles oklevéllel ellátott BERNATSKI MÁTYÁS gyógykovács és baxomorvost" ajánlja. Jankovich főkapitány az előterjesztést támogatókig Szentiványi Vince főispánhoz továbbítja, 200 forint illetményt javasolva az új állásra. Alig 2 hónap múlva a kerületi baromorvos (Bcrnatski M.) a főkapitánytól már a működési utasítást veheti át. (SZML Jászkun Fó'kapit. ir. 1850-54. VII. A-E. 1480/850. sz.) 4

Uo. 4641/854. sz. Uo. 10516/863., 3666/854. sz. Két kórház felállításáról (Bcrény, Halas) még 1815-ben határozott a kerületek közgyűlése. (A nagykunok a kórház szükségtelen voltát nyilatkozták.) A települések a költségek összegyűjtésére - a határozat értelmében - kórházi alapítványokat hoztak létre. (Jk. Közgy. jkv. 1859/1815. sz.) Ezek bevételei azonban lassan növekedtek. 1848-1850 között készült csak el Berényben a jászkunok első modernnek mondható, 7 kórszobával, 2 orvosi szobával és 1 gondnoki lakással rendelkező városi kórháza. Rajta kívül - ebben az időben - a Félegyházán és Majsán működő 20-30 főt gondozó ,,közápoldák", valamint a berényi kis katonakórház jelentették a kórházat, ill. kórház jellegű intézetet a Hármas Kerületben. (PALUGYAY Imre: Jász-Kún Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 90.: SZML Jászberény ir. 1851.56. fiók, 7. cs. 18. sz.) 1853-ban (áprilistól júliusig) 12 személyt ápoltak a szemkórházban. A költségeket a betegek fizették. (Uo. 10516/853. sz. 6

Uo. 714/854., 2540/854., 3666/854., 5582/854., 8697/854.. 1090/854., 362/854. sz. 338