Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A "nemes nógrádi felkelő lovas ezred históriája" - 1809 / 317. o.

Abdánál, és amint a parancsolatot vette, más helyeken is szüntelen elővigyázásokat állott, és minekutána az ellenséggel minden kár és következés nélkül való puskázásokat és öszvecsapásokat tett volna, 13 napi elővigyázat után, midőn már mind a vitézség, mind a lovak meglankadtak: az osztály parancsolatot kapott, hogy az elővigyázaton félszázadot hagyván, késedelem nélkül Győr alá visszatérjen. - Ott maradván tehát Endre kapitány úr, első századnak felével, az osztály többi része Győr alá viszszament, és minekutánna 10 óráig megállapodott volna Verer kapitánytól (Generál Stab.) parancsolatot vett, hogy magát Szabadhegy alatt, az ütközetre rendelt helyen a nagy sereghez csatolja, ahová ismét egy fél óra tájban megérkezvén, ez az elővigyázatokon már megfáradt és soha hasonlót nem próbált osztály, az ellenségnek rettenetes tüzölését az ütközet végéig kiállotta, és midőn az egész hadsereg hátrált volna, a br. Oth huszárezredjével és a főhertzeg Jósef ezredje első osztályával, hátulsú sereget. (Arrier Garde) formálván, szép rendel hátrált, és a rendes hátrálás regulái szerént felváltólag az ellenségnek gyakran arcot fordítván, azt feltartóztatta, és az ágyúzókat s gyalogságot fedezvén, az elfogástól oltalmazta. Ámbár ez alkalmatossággal az osztály sok tűzben és veszedelemben forgott, mindazáltal mivel a katonai tudományban tapasztalt két századot kapitányoknak, fent nevezett Gubtsy és Mihálovits uraknak igazgatásából és a többi tiszt uraknak is bátor vigyázásokból a jó renddel öszvezáródás mindenkor megtartatott, keveset vesztett; ugyanis Mihálovits kapitány úr, a jobb karján törődést kapott, 2 közvitéz ugyanazon egy ágyúlövéssel agyonlövettetett, 12-én megsebesíttettek és 9 ló elveszett. Az ütközet alatt a hátra vonódásban kerületi vezér és fegyvertársmester br. Davidovits ő excellentiája a veszedelemmel nem gondolván, és a tűz között az osztálynál több ízben megjelenvén, bátorításával a tiszt urakat és vitézeket lelkesítette. A hátrálás alkalmatosságával kapitány és ezred szószólója Vizy János úr, a Gyönö felé vak útban a Ns. Jász és két Kun Kerületek által küldött tisztiszolgákot és a bátsi osztályból mintegy 11 vitézeket előtalálván, azokat commandója alá vette, és mivel az ellenségnek közelgctését látta, a gyalog tisztiszolgákat Némánál a Dunán általküldötte, és az ellenség elfogástúl biztonságba helyheztette, a többiekkel pedig útját Komárom felé folytatta. Június 15-én ezen osztály Komárom alatt tanyába szállott, azon fél század pedig, amely Abdán az Endre kapitány úr kormánya alatt elővigyázaton hagyatott, midőn észrevette, hogy az ellenség által elszoríttatott, 1 ember és 3 ió veszteséggel az ellenségen magát keresztülvágta, és a generál br. Meskó seregével és az ott lévő bátsi osztállyal együtt, ugyan azon történetei voltak, amelyek alább megírattak. Június 16-án kerületi vezér és fegyvertársmescer br. Davidovits ő excellentiája, midőn a komáromi tanyát megszemlélte volna, ezen osztályt különösen meglátogatta, és a tiszt urakat a győri ütközetben lett veszteségrül tudakozta, és midőn annyi tűz kiállásában annak csekélységét megértette volna, a tiszt uraknak bátorságát és a jó rendtartásra való vigyázásokar, megdicsérte, és azoknak általa lett megelégedése és megdicsérése a közvitézeknek közönségessé tétetett. Június 17-én parancsoltatván, hogy azoknak nevei az osztály kormányozó által adassanak bé, akik magokat az ütközetben megkülönböztették. Jelentésben beadatott, hogy kapitány Varga úr mint tartaléksereg kormányozója a hátrálásban, a hátra küldetett puskázok igazgatásában vitézi bátorságát különösen kimutatta, és hasznos 323