Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Adatok a nagykunsági szőlőbirtoklás XVIII. századi történetéhez (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve) / 307. o.

... örökösön által adtak."

18 Sőt arra is találunk példát, hogy a szomszédnak az illető kertföldet nem eladták, hanem zálogba vetették. 1774-ben Kapitány István fiai „hite nélkül" szőlőjét eladta, de a fiúk az új tulajdonostól, Balajti Benedektől azt visszakövetelték. Ö hajlandó volt visszaadni, de a Kapitány-fiúknak a visszaváltásra nem volt elegendő pénzük. Ebben a helyzetben ,,azon Szőllőnek Szomszédját - írták a szerződésben —, Szabó Gergelly urunkat megkínáltuk, hogy azon Summa pénzt ... tenné le, mi pedig eő Kegyelminek Zálogban által bocsáttyuk." A visszaváltást pedig így kötötték ki: ,,hogyha tavaszszal míg a Kapát a Szőllőkben nem vágná eő Kegyelme, ha a Summát Lé tesszük, tartozik vissza bocsátani: Azonban egy szóval a kiváltásnak ideje Josef Nap tájban, vagy Szüret után két héttel fogg lenni."

19 A szőlőskerteket olykor cserélték, illetve szántóföldre váltották át. 1777-ben például a „Régi Szöllős Kertben" lévő fél nyilas szőlőért másfél láncalja földet adtak.

20 Ez azt jelentette, hogy a szőlő hatszor-nyolcszor volt értékesebb a szántóföldnél. (Karcagon 1 láncalja föld 2 kh-t - 11.509 m

2 -jelentett, egy kerti nyilas pedig mintegy 1220 D ölet - kb- 4388 m

2 - tett ki. Később - és ma is - a kertföldet „sor"-ban számolták, egy sor 37,5 • öl területet jelent.) Máskor a szőlősgazda földjét „élelmekért kéntelenített eladni."

21 Ugyanebben az évben, tehát 1774-ben olyan cseréről is tudunk, amikor fél nyilas szőlőt egy nyilas földért adtak oda. Kikötötték azonban, hogy a ténylegesen szőlővel borított fél nyilas föld új tulajdonosa a régi földjét „tartozik tökéletesen két esztendőknek el forgások alatt berakni, vagy bé rakatni plántákkal."

22 így jutottunk el a müvelésre vonatkozó utalásokhoz. Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a szőlőskertben lévő birtokot általában akkor is szőlőnek nevezték, ha azon nem volt éppen szőlő. Erre utalnak a szerződések: „... tizen öt ölnyi puszta Szőlő földit ... , „... egy nyilasból álló csupa puszta földből álló Szöllejit Ugyanakkor a kertben gyümölcsfák is voltak, sőt feltehetően voltak olyan birtokok is, ahol csak gyümölcsfák álltak, szőlő nem. Erre mutat például az ilyen bejegyzés: ,,... fél nyilasból álló Szöllejit, vagyis gyümölcsösit ..." A termesztett szőlők fajtájára útmutatást nem találunk, de olyan utalás előfordul, amely szerint az illető szőlők „rósz fajta lévén újra kellene ültettni . A „Palánt Szöllejeket" valószínűleg homlítással és porbujtással szaporították, miként tet18 i8

Uo. 267. 19

Uo. 18. 20

Uo. 28. 21

Uo. 21. 22

Uo. 22. 23

Uo. 54. 24

Uo. 58. 25

Uo. 29. 26

Uo. 30. 312