Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.

ban a Farmosban bírt — birtokrészét a maga részére jog nélkül és jogtalanul elfoglalta, és ugyanazt a mondott saját kúriájához csatolta, a saját tulajdonává tette és megtartotta ugyancsak [...] erőszak útján, és hogy a földnek az a darabja, amelyet az említett Vároki Pál a legutóbb elmúlt évben egy árokkal saját kertjéhez — egészen annak a [Vároki] Pálnak a kertjéhez — illesztett és ezáltal önkényesen a magáénak tulajdonított, korábban mindig az említett [Farnosi] Mihály birtokrészéhez számított; hozzátette még ugyanazon protestáló [Farnosi Mihály], hogy ahol most azon Vároki Pál jobbágya — a mondott Farmos község helyszínén vagy külterületén a legújabban elmúlt Szent Miklós ünnepe körül [1498. december 6 körül] — bizonyos kúriáját és lábasmarháinak karámját felállította és hajdan kölcsön adott jobbágytelek volt, amelyet igenis mindig a mondott [Farnosi] Mihály atyja bírt, ámde most az említett Vároki Pál a maga részére eltulajdonította és elfoglalta, hasonlóképpen erőszak útján; Emiatt erre [a Farnosra] maga [Farnosi] Mihály hites emberünket kirendelni követelte bizonyítás céljából, mi [pedig] közülünk egy [hites] férfit, tudniillik Haraszti [harazthy] László szolgabírót rendeltük ki törvényszékünkből azon nyomozás lefolytatására, aki végül is onnan hozzánk visszatérve előadta, hogy őmaga abban a [Külső-Szolnok] vármegyében eljárva, mondott megyénk nemeseitől és nem nemeseitől nyíltan és titokban nyomozva az elől elmondott dolgokról [...] tudomására jutott, hogy az eset és a cselekmény úgy történt meg, amint az említett [Farnosy] Mihály nálunk protestálva előadta, ezen levelünk ereje és tanúsága szerint; Kiadatott Szolnokon, törvényszékünk helyén Szent Vid és Modestus mártíromsága ünnepe előtt a második napon [június 17-én], az Úrnak 1499-ik évében A törvénysértés elkövetéséről szóló bizonyságlevél eddig nem jelent meg nyomtatásban. Eredeti, latin nyelvű, jó állapotban van, és jól olvasható. Alsó fele közepén három kis alakú viaszpecsét töredékei és nyomai láthatók. OL DL 97.988 Farmos példája is sejtetni engedi, hogy Külső-Szolnok nyugati határai jóval távolabbra húzódtak a XV. században, mint jelenleg. 3 Az okleveles szövegrész: „Datum in Zolnok, loco scilicet sedis nostrae" 288