Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.

Amely dolognak az örök emlékezetére és állandóságára a jelenlegi kiváltságlevelünket, megerősítvén a mi függőpecsétünkkel kiadandónak ítéltük; Kiadatott [Kolozsmonostoron], a Bereck hitvalló ünnepét követő, legközelebbi ötödik napon [november 15-én], az Úrnak 1414-dik évében Az oklevél eddig kiadatlan, eredeti, jó állapotban van. A függó'pecsétje hiányzik, de alul középen a függó'pecsét zsinórjai láthatók. OL DL 26.582 Az oklevél azt látszik bizonyítani, hogy a század második évtizedében KülsőSzolnok keleti - földrajzilag különálló - testének még voltak olyan részei, amelyeket nem csatoltak át Közép-Szolnok, Bihar, Kraszna, vagy éppen Szatmár megyéhez. Más oklevelekből ugyanis úgy tűnik, hogy a keleti rész felosztásának a folyamata 1400 és 1410 között már megkezdődött. 6. A budai káptalan bizonyságlevele a Tiszaság és Tiszakürt közötti határjárásról 1427. május 31. A Budai Egyházmegye káptalanja minden jelenlegi, hasonlóképpen jövőbeli keresztény hívőnek üdvöt kíván a mindenek megváltójában; Először indultak a határ nyugati oldaláról, az ? Wgewrendzegh zugból, a Tisza folyónál épített határjeltől a mondott Szunyogh [Zompagh] László, Mihály és Péter kíséretében nyugat felé [...] réten és nádason át haladva érkeztekegy bizonyos dombhoz, amely a ? 2

P1. OL DL 65.005 (1409. XII. 9.). Ebben az oklevélben Sződemetert, Tasnádszántót és Csögöt már Közép-Szolnokhoz sorolják, holott korábban Külsó'-Szolnok keleti felének a törzsterületét képezték. A Szepeshelyen székelő szepesi káptalan 1658. március 9-én készült másolatának bevezető részét hagytuk ki, kb. kilenc sort. 2 Kb. 30 sort hagytunk ki a budai káptalan 1427. május 31-én készült bizonyságleveléből. Ebből kiderül, hogy az 1427. május 16-i határjárás végrehajtását Pálóczi Máté országbíró rendelte el. A budai káptalan egyik hiteles embere Gerényi István kanonok volt, aki Miklós garamszentbenedeki apátot képviselte, a másik hiteles embere Dénes kanonok pedig Vezsenyi Miklós érdekeit támogatta. A „királyi ember" feladatkörét Pál mester látta el, aki a királyi kúria jegyzője volt. A szemben álló felek egyike Vezsenyi Miklós, a másik pedig Miklós garamszentbenedeki apát, felperes. Az utóbbi azonban nem volt jelen, meghatalmazása alapján Hidagai Bálint képviselte. 258