Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.
II. 1. A váradi káptalan bizonyságlevele bizonyos hegyesbori birtokrészek zálogba adásáról 1400. október 22. Mi a Váradi Egyházmegye káptalanja a jelenlegi levelünk rendjén jelentjük mindenkinek akit illet; hogy egyrészről Bői [de Gew] András fia Jakab fia Ferenc; másrészről Karcag [Kartzagh] fia, Péter fiai János és Tamás, a bortomai és szentfábiánsebestyénszállási [de descensibus Borthohma et Zenthfabiansebestyenzallasa] kun kapitányok személyesen elébünk állva, ezen [Bői] Jakab fia Ferenc önként előadta és bejelentette; hogy bizonyos halaszthatatlan szükségétől indítva, a [Külső-JSzolnok vármegyében, Hegyesbor falubirtokban bírt birtokrészét [proportionem Hegesbor in comitatui de Zolnok existentem habitam], annak összes hasznával, valamennyi tartozékával és ahhoz a birtokrészhez bármilyen címen tartozó és kapcsolódó jogokkal ezen Jánosnak és Tamásnak és édestestvérüknek Miklósnak, nemkülönben a hasonlóképpen kun János fiának Ferencnek, háromszáz kisforintért — amit hiánytalanul megkapott tőlük - zálogba adta, sőt a mi jelenlétünkben zálogba adja; olyan közbe foglalt kikötéssel, hogy ő maga Ferenc az említett birtokrész viszszaváltásáig, annak teljes és békességes birtoklásában a mondott Jánost, Tamást, Miklóst és Ferencet minden igénylő ellenében, békésen és kár szenvedése nélkül, a saját fáradtságán és költségén megvédeni tartozik és köteleztetik, annak különös kinyilvánításával [...] , hogy ezt a birtokrészt, ugyanazon Bői [de Gew] Jakab fia Ferenc, vagy az ő örökösei, a fenti pénzért - tudniillik az ugyanazon háromszáz forint összegért, az előre bocsájtottak szerint, ugyanazon János, Tamás, Miklós és Ferenc kunoktól vagy örököseitől bármikor visszacserélhessék és kiválthassák, majd ugyanezen János, Tamás, Miklós és Ferenc kunok vagy ezek örökösei a mondott pénzt megkapván, azoknak az említett birtokrészt, a mondott összes hasznával, neki [Bői] Jakab fia Ferencnek vagy az ő örököseinek visszaadni és visszaengedni tartoznak és kötelesek, minden hiány nélkül és teljes joggal; Hegyesbor ma nem létező hely, Karcag területének egy része, annak déli oldalán. Az oklevél keltének az időpontjában Külső-Szolnok vármegyének a Nagykunság testében lévő zárványa. 'A „de Gew" igen nagy valószínűséggel elírás. Erre két dolog utal nyomatékosan. Az egyik szerint Győi nevezetű nemzetség Külső-Szolnok vármegyében egyszer sem fordul elő, ami önmagában kétségtelenül nem kizáró tényező. A másik dolog szerint viszont a Bői (Bw-i, Bew-i) nemzetség ekkor éli a virágkorát, amelynek tagjai a rezidenciájukon - Tiszabőn - kívül számos birtokkal vagy birtokrésszel bírnak Kenderesen, Kunhegyesen, Ecsegen, valamint nagy valószínűséggel Hegyesboron is. 'Borthohma kun szállás nevével ezen egyetlen alkalommal találkoztunk a sok oklevél áttekintése közben. Helyét meghatározni sem tudtuk. Elképzelhető, hogy ez is a névelírások egyike. r Az eredeti latin szöveg: ,,pro quibusdam careis sartis suis agendis". Az eredeti latin szöveg: ,,remaneare et redimere possint". 252
