Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.
— a megyék és a járások a helyzet gondos elemzése alapján maguk döntsék el, hogy az átszervezésre mely községek a legalkalmasabbak, irányszámokat nem kapnak; — azért,hogy az ország mezőgazdasági termelésének emelkedése vissza ne essen, ne egyszerre induljon meg az átszervezés az ország valamennyi területén és megyéjében; — a szervezés során be kell tartani az önkéntesség elvét, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezők lemondhatnak a szívós meggyőző munkáról; — a párt és az állam valamennyi szervének, a tömegszervezeteknek, az üzemeknek és vállalatoknak össze kell fogniuk a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében." A Központi Bizottság 1958. decemberi határozata végrehajtása során Szolnok megyében is a felvázolt álláspontot követve kezdődött és folyt a mezőgazdaság „átütő sikert hozó" átszervezése. A KB 1958. decemberi határozatát 1959. január 26-án tárgyalta a megyei pártaktíva, majd január 27. és február 1. között a járási, városi pártaktívák. A KB határozata alapján az aktívák megtárgyalták a tennivalókat, és úgy döntöttek, hogy azokban a községekben, ahol a helyzet arra megérett, a tavaszi munkák beindításáig az átszervezést befejezik. Ezzel kezdetét vette a megyében a mezőgazdaság tömegméretű átszervezése. A pártaktívák után — Jászberény város kivételével — azonnal megindult a szervezés. A Szolnok Megyei Tanács V. B. munkaterve a termelőszövetkezeti mozgalom 1959. évi fejlesztésére célul tűzte ki, hogy az 1959. év végéig széles körű, mindent átfogó politikai felvilágosító és szervező munkával, helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel elérik, hogy a termelőszövetkezetekbe mintegy 26-28 ezer család belépjen, amivel együtt a mezőgazdaság szocialista szektora 20-22 %-kal fog növekedni, és év végére eléri a 75 %-ot. 1959 tavaszán - április végéig - eléri, hogy az évi célkitűzéseknek mintegy 45-50 %-át teljesítsék. Súlyponti területeknek jelölték Kunhegyes, Jászapáti, Törökszentmiklós járásokat és Szolnok járás egy részét. Az első ütemben — április végéig — termelőszövetkezeti községgé tervezték szervezni Kunhegyes, Kunmadaras, Abádszalók, Tiszagyenda, Jászkisér, Tiszasüly, Jászladány, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba, Mezőhék, Besenyszög, Tiszavárkony községeket. Jászberény, Törökszentmiklós városokban a termelőszövetkezetek területét háromszorosára kívánták növelni. Ugyanakkor a súlypontként ki nem jelölt járásokban és községekben is a helyi erők teljes mozgósításával kívánták megindítani a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséért minden tanácsszinten a végrehajtó bizottság elnöke volt a felelős. Ezzel összefüggésben az igazgatási jellegű feladatokat a vb-elnökök átadták az elnökhelyettesnek vagy a vb titkárának. Ugyancsak mentesítették a községi mezőgazdasági felügyelőket is az igazgatási jellegű feladataik alól. A megyei tanács vb apparátusából az első ütemben kijelölt községekbe 17 főt küldtek ki szervezői feladattal, kiknek munkájáért közvetlenül a megyei tanács vb elnöke és elnökhelyettese volt a felelős. Nemcsak a megyei, de a járási, városi és községi szakigazgatási szervek munkájának középpontjába is a mezőgazdaság szocialista átszervezését állították. Minden osztálynak részt kellett vállalnia az átszervezés munkájából. 56 SIMON P. 1979. 36 37. 57 SZML Szolnok Megyei Tanáes V. B. Mezőgazdasági Osztály iratai. 123/1959. II. 18. 229
