Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.
kezeteinek termésátlagai messze a kisparaszti gazdaságok termésátlagai fölé emelkedtek. Annak is reményét látták, hogy a szövetkezetek nagy többségében az állattenyésztés színvonala is rövid időn belül a jó paraszti gazdaságok fölé fog emelkedni. Másrészt úgy vélték, hogy 1957-ben a megyében a szövetkezeti parasztok átlagjövedelme elérte a kb. 8 holdas parasztgazdaságok jövedelmét, 50—60 szövetkezetben a középparaszti szintet. Mivel a 75 ezer egyéni parasztgazdaságból 55-56 ezer volt 8 holdon aluli, s a tsz-ek jövedelme ezek jövedelmét túlszárnyalta, lehetőséget láttak arra, hogy az elkövetkező hónapokban, illetve az év végére az átszervezésben gyors siker következzen be. A korábbiaktól eltérően a határozatban számokkal, évekkel nem határolták be az átszervezés ütemét és mértékét, de a hozzászólások igyekeztek úgy érvelni, hogy ne tűnjön távoli feladatnak az átszervezés megvalósítása. „1975-re nemcsak átszervezzük a mezőgazdaságot, hanem megteremtjük a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit is. Logikusan következik tehát, ha több év kell ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben a termésfokozó tényezők létrejöjjenek, s mi azt akarjuk, hogy 1975-re minden szocialista nagygazdaságban már meglegyenek, akkor nem 1975-re, hanem azt már sok évvel megelőzve — lényegében a most következő években fokozatosan — meg kell oldanunk megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezését' - mondotta Czinege Lajos, a megyei pártbizottság első titkára. E számítás indokaként az első titkár abból indult ki, hogy ha a szovjet nép a konkrét építésre fordított 25 év alatt „felépítette a szocializmust", akkor Magyarországon is — ahol kedvezőbbek a feltételek - 25-30 év alatt — az elmúlt 13 évet is beszámítva - felépülhet. Az együttes ülés az „időpontot" úgy határozta meg, hogy olyan ütemben kell Szolnok megye mezőgazdaságának átszervezését végrehajtani, hogy meg tudják valósítani azt az alapvető célkitűzést, hogy 1975-re a megye elérje az összes mezőgazdasági termékhozam - 1958 februárhoz viszonyítva - 30 %-os emelkedését. Ennek feltételeként viszont — az egyéni gazdaságok egészséges fejlődésével párhuzamosan — a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítását, az állami gazdaságok példamutató gazdálkodását, a gépállomások szerepének növekedését gondolták meghatározni. Az átszervezés során elsősorban a legfejlettebb formát, a mezőgazdasági termelőszövetkezetet kívánták támogatni az addigiaknál is nagyobb fejlesztésekkel. Minden községben e fejlesztési bizottság létrehozását kezdeményezték, melynek feladata az átszervezés irányítása lett. Ma már nyilvánvaló, hogy 1957 végén nem voltak meg a tömeges átszervezés feltételei. A kollektív termelés színvonalában az előző évhez képest 1957-ben lényeges változás alig történt. Igaz, hogy a növénytermelés hozamai — jórészt a kedvező időjárás hatására — magasabbak voltak az előző évinél, viszont a minőségi fejlődés tartós tendenciájának kialakulásához a feltételek még hiányoztak. Néhány utalás a kiemelten támogatott túrkevei szövetkezetek 1957. évi helyzetére is ezt tükrözi. A túrkevei szövetkezeteket a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának 1957. október 18-i jelentése így jellemzi: „Szinte minden Tsz-ben kor37 Szolnok megye mezőgazdasági termelésének fokozásáért, 1958. február 20-21. 87. 38 Uo.85. 221
