Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.
kevei munkástanács október 29-én olyan határozatot hozott, mely szerint a tsz-ek októberre munkaegységenként egyöntetűen 10 forintot fizessenek ki. A Vörös Csillag Tsz - hitelből — 1.771.000 Ft készpénz-előleget osztott szét tagjai között. A megyei felülvizsgáló bizottság a szövetkezetekből elhurcolt vagyontárgyak értékét 28.552.457 Ft-ra becsülte, melyből 1957. április 25-ig a szövetkezetekbe visszakerült 19.396.025 Ft. (Ugyancsak a fenti bizottság számítása szerint.) A szövetkezeti tulajdon visszavételére 1887 esetben történt hatósági eljárás, mely során 296 esetben a karhatalmat is igénybe vették. A hatósági eljárás vagy sok esetben a karhatalmi intézkedés is hatástalan maradt, mivel nem tudott mit visszaadni a kilépett tsz-tag. Az októberi események után a szövetkezetek számszerű csökkenése, a szövetkezetek vagyonának széthurcolása a legszembetűnőbb oldalát mutatta a termelőszövetkezeti mozgalom visszaesésének. A visszaesés jelei mutatkoztak — ha átmenetileg is — a megmaradt vagy újjáalakult termelőszövetkezetek üzemi színvonalában is. A megmaradt és főleg a parasztgazdák által elhagyott termelőszövetkezetek általában kisebb, összefoghatóbb egységekké váltak. A termelőszövetkezeti csoportok és termelőszövetkezetek birtoknagyság szerinti megoszlása 1957. március 31-én: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 0-200 200-400 400-1000 1000-2000 2000-3000 3000 kh-on felüli 17 55 91 47 5 9 Termelőszövetkezeti csoportok 48 40 21 15 9 7 A szövetkezetek általában továbbra is a mintaalapszabály szerint működtek, bár a felbomlások és újjászervezések időszakában a mintaalapszabálytól számos eltérő alapszabály is készült, és eltérő gyakorlat is kialakult, főleg a rossz körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben. Helyenként munkanormákat alkalmaztak munkaegység helyett, más helyen órabért. Néhány szövetkezetben az állattenyésztésben havi fizetést rendszeresítettek, a növénytermesztésben részes művelést vezettek be. A kapásnövényeket 30—40 %-os részesedéssel művelték, de leginkább a kertészeti növényeket, dinnyét, elvétve kukoricát. A szervezeti felépítésben is eltértek helyenként, ami ugyan nem érintette a szervezeti felépítés lényegét. Pl. a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben 80 tagú választmányt hoztak létre, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben is hozott döntést. Előfordult, hogy a tsz-elnököt gazdaságvezetőnek hívták stb. A szövetkezetek zömében (171 szövetkezetben) a háztáji területe meghaladta az egy holdat, ami némely helyen akadályozta a közös munkában való részvételt. A munkaszervezeteket, brigádokat általában minden szövetkezetben létrehozták. A brigádok élén azonban kevés volt a szakmailag képzett vezető. A munkaeről8 Uo. 19 Uo. 20 SZML Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei megbízottja iratai. 39/1957. 215
