Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.

Karcagon és Mezőtúron. A szövetkezet bomlása nem mindig a szövetkezettel való szembefordulást jelentette. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának november 30-i jelentése jellemzőnek mondja, hogy „a bomlással és újjáalakulással úgy vélik, hogy megszabadulhatnak a régi tsz-t terhelő különböző tartozásoktól, a korábban kilépettek elszámolásával kapcsolatos terhektől, a ki nem fizetett földjáradéktól, a tsz-t terhelő haszonbértől, a tagosítások és egyebek miatt előállott kártalanításoktól stb. (A felbomlott és újonnan alakult tsz-ek kimondiák, hogy a régi tsz-nek nem jogutódjaik.)"

7 E jelentés alapján a tsz-ek feloszlatásában és újraalakításában „szerepet játszik az a körülmény is, hogy ezen az úton akarnak megszabadulni a nem kívánatos tsz-tagoktól, akik már hosszú évek során bebizonyították, hogy dolgozni nem hajlandók."

8 Szolnok megyében csupán 64 szövetkezet volt, amely változatlan maradt. A 64 szövetkezet legfontosabb adatai: Tsz-ek Családok száma Ebből 7 kh-n felüli földnélküli Tagok száma ebből nő Párttagok száma Összes terület Háztáji nélkül Háztáji terület A viszonylag stabilnak mondható szövetkezetek adataiból is kitűnik, hogy a kilépés ott is jelentős volt, és hogy főleg a 7 kh-on felüli parasztok hagyták el a szövetkezetet. A szövetkezetek feloszlásával, illetve a kilépésekkel párhuzamosan - mérsékelten ugyan — belépések is voltak. 1957 első negyedévében a szövetkezetekbe 1547 olyan parasztember lépett be, aki korábban még nem volt a szövetkezet tagja. A belépni vagy visszalépni szándékozók zöme földnélküli volt. A szövetkezetek jelentős része azonban sem az új tagokat, sem a visszalépőket nem szívesen fogadta, vagy nem is vette fel. Jól érzékelteti ezt a szemléletet Bakó Kálmán kisújszállási tsz-elnök hozzászólása az MSZMP Országos Értekezletén 1957. június 27-én: „Hiba azonban, Uo. 251. Urbán László ugy tartja, hogy a szervezeti változásokat legerőteljesebben három tényező motiválta: „az önhibájukon kívül felhalmozódott adósságoktól való megszabadulás reménye, a túlcentralizáltság korrigálásának szándéka és - az előbbiekkel összefüggésben - a korábbi erőteljes külső beavatkozások, kiküszöbölésére való törekvés." 8

Uo. 252. 9

MSZMP Szolnok MB Arch. 1. f. 2. fcs. 20. o.e.; SZML Termelőszövetkezet Tanács Szolnok megyei megbízottja iratai. 39/1957., 4/1957. SZML Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei megbízottja iratai. 39/1957. 956.X. 1. 1957. III. 31. 64 Index 1956 7 986 6 023 75,4 2 793 1 023 43,0 3 392 3 227 95,1 10 019 7 569 75,5 2 304 2 106 91,5 2818 1407 49,9 81 216kh 74 514kh 90,6 7 357kh 6 499kh 87,6 212