Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

huzamosabb ideig való működtetését, hiszen a szántóföldi takarmánytermelés elhanyagoltsága lehet egyik oka a talaj termőereje csökkenésének, amit elkendőznek az esetenkénti talajjavítás eredményei. Vármegyénk átlaga az országos átlaggal összehasonlítva is egészségtelen szerkezetet tanúsít, pedig a vetésstruktúra országos átlaga is rossz. 6. táblázat A termények főcsoportjainak összehasonlítása: a vármegye kilenc évi adatainak átlaga - az ország 1935. évi adatai

80 Terület Gabonafélék Takarmánynövények Kapás növények Egyéb termények Ugar Jász-NagykunSzolnok megye Magyarország 57,17 53,76 9,37 12,00 26,46 29,00 3,67 3,15 3,33 2,09 Az 5. és 6. számú táblázatok adatai egyértelműen a gabonatermelés elsőségét mutatják. Ugyanakkor a gabonatermelésen belül a búzatermelés döntő fölényét figyelhetjük meg, amit a 48 %-os búzaterület egyértelműen bizonyít. A vármegye vetésszerkezete elavultságának „mentségére" annyit azért el kell mondanunk, hogy az elégtelen csapadékmennyiség, a gyakori szárazságok nem kedveztek a takarmánytermesztésnek. Ugyanakkor az árterületek, a lösztalaj a búza és tengeritermelésre különösen alkalmasak voltak. Többek között ez az egyik magyarázata annak, hogy a gabonatermelés olyan gyors ütemben ki tudta szorítani a vármegyében az extenzív állattenyésztést, és részben ezért nem haladt előre nálunk az intenzív állattenyésztés kialakulása az évszázad első harmadában. A 6. számú táblázat azt is mutatja, hogy az ország vetésszerkezete elmozdult a takarmánytermesztés felé. Az a három és fél százalék körüli különbség, ami a gabonafélék országosan kisebb adatát mutatja, már két és fél százalék körüli értékkel pluszként jelentkezik a kapások esetében és újabb két és fél százalékkal a takarmánynövények terén is. Országosan 53,76 % a gabonaféle és 44,15 % a többi — az ugar kivételével. Ez vármegyénk esetében 57,17 %. Ez áll szemben a 39,50 %-kal. A különbség az ország esetében 9,61 %, vármegyénk esetében ez már 17,67 %, tehát a lemaradásunk kb. 8 %. Természetesen tudjuk, hogy a természeti adottságok kétségtelenül a gabonatermelés felé terelik vármegyénk mezőgazdaságát. Más kérdés azonban az, hogy az 80 OMK-1936. 45.;TMK-1935. A 36-37. oldalak között lévő XI. számú táblázat adatai alapján számított adatok.; TMK- 1939-40. Ali. oldalon lévő táblázat adatai alapján számított adatok. PUSKÁS Júlia: A magyarországi mezőgazdaság tőkés fejlődésének vizsgálata az 1895. évi üzemstatisztika adatai alapján. Történelmi Szemle 1960. III. évf, 4. sz. 475-476. 201