Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

Utasáról is intézkedett. Az első évben - 1939-ben - a vármegyében nem épült zsi­zsiktelenítő berendezés. 1939-ben tíz berendezést építettek a Kamara területén és ehhez 1940-ben ismét tíz berendezést hoztak létre. Az 1940-ben épült berendezése­ket már vármegyénk területén helyezték el, nevezetesen Dévaványán, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Kunmadarason, Tiszaföldváron, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Török­szentmiklóson és Túrkevén. 1942-ben újabb tíz kamrát építettek a kerületben, és a 30 kamrában mintegy 250 vagon borsó, lencse és bükköny zsizsiktelenítését végezték el. Megtörtént a megépült kamrák köré a körzetek kijelölése is. 1943-ban már 35 gázkamra működött a Kamara-kerületben és ez 32 körzetre volt osztva. A 32 körzet 103 helységét látta el ingyenes zsizsiktelenítéssel. Ebben az évben ezek a gázkamrák 29.480,27 mázsa borsót, 83,60 mázsa lencsét, 378,81 mázsa bükkönyt, összesen 29.942,68 mázsa terményt mentesítettek a fertőzéstől. Ez az országosan fer­tőtlenített mennyiség 25 %-a volt! 77 A zsizsiktelenítő kamrákat a 100 kat. holdon aluli gazdák díjtalanul használ­ták, mert a fertőtlenítés költségeit a Földművelésügyi Minisztérium viselte. NÖVÉNYTERMESZTÉS Gabonafélék Ide soroljuk azokat a lisztes magot termő növényeket, amelyek szemtermését emberi élelmezésre, állati takarmányozásra, továbbá ipari célokra használják. Neve­zetesen: a búza, a rozs, az árpa, a zab, a tritcale (búzarozs), a kukorica, a cirok, a köles, a rizs és a pohánka (hajdina, tatárka) tartoznak ide. Az 1920-30-as években azonban a kukorica statisztikailag nem tartozott a gabonafélék közé, ezt tehát a kö­zölt egykorú statisztikai adatok nem tartalmazzák, így nem itt foglalkozunk vele. Az 5. számú táblázatból megállapítható, hogy a gabonafélék a szántóterület felénél többet foglaltak el még akkor is, amikor a legalacsonyabb volt a gabonafélék vetésterülete - az 1936-37. gazdasági évben —, ekkor 50,51 %-os volt az arányuk. Mindennek az az oka, hogy az ugar megnövekedett. Ugyanakkor az ugar megnöve­kedése és az elemi csapások által sújtott terület nagysága között korrelációt téte­lezünk fel. Az azzal történő párhuzamos emelkedés okát mindenképpen az elemi csapások sújtotta területek növekedésének következményeként tekintjük. A másik feltűnő jelenség az - amit másfél évtized adatai alapján valószínűsít­73 TMK-1939. június. 7-8. 74 OMK-1940. 310. 75 TMK-1940.III.5. 76 OMK-1942. 53. és 223. 77 OMK-1943. 62-63. 78 OMK-1941. 259. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom