Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

Utasáról is intézkedett. Az első évben - 1939-ben - a vármegyében nem épült zsizsiktelenítő berendezés. 1939-ben tíz berendezést építettek a Kamara területén és ehhez 1940-ben ismét tíz berendezést hoztak létre. Az 1940-ben épült berendezéseket már vármegyénk területén helyezték el, nevezetesen Dévaványán, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Kunmadarason, Tiszaföldváron, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Törökszentmiklóson és Túrkevén. 1942-ben újabb tíz kamrát építettek a kerületben, és a 30 kamrában mintegy 250 vagon borsó, lencse és bükköny zsizsiktelenítését végezték el. Megtörtént a megépült kamrák köré a körzetek kijelölése is. 1943-ban már 35 gázkamra működött a Kamara-kerületben és ez 32 körzetre volt osztva. A 32 körzet 103 helységét látta el ingyenes zsizsiktelenítéssel. Ebben az évben ezek a gázkamrák 29.480,27 mázsa borsót, 83,60 mázsa lencsét, 378,81 mázsa bükkönyt, összesen 29.942,68 mázsa terményt mentesítettek a fertőzéstől. Ez az országosan fertőtlenített mennyiség 25 %-a volt!

77 A zsizsiktelenítő kamrákat a 100 kat. holdon aluli gazdák díjtalanul használták, mert a fertőtlenítés költségeit a Földművelésügyi Minisztérium viselte. NÖVÉNYTERMESZTÉS Gabonafélék Ide soroljuk azokat a lisztes magot termő növényeket, amelyek szemtermését emberi élelmezésre, állati takarmányozásra, továbbá ipari célokra használják. Nevezetesen: a búza, a rozs, az árpa, a zab, a tritcale (búzarozs), a kukorica, a cirok, a köles, a rizs és a pohánka (hajdina, tatárka) tartoznak ide. Az 1920-30-as években azonban a kukorica statisztikailag nem tartozott a gabonafélék közé, ezt tehát a közölt egykorú statisztikai adatok nem tartalmazzák, így nem itt foglalkozunk vele. Az 5. számú táblázatból megállapítható, hogy a gabonafélék a szántóterület felénél többet foglaltak el még akkor is, amikor a legalacsonyabb volt a gabonafélék vetésterülete - az 1936-37. gazdasági évben —, ekkor 50,51 %-os volt az arányuk. Mindennek az az oka, hogy az ugar megnövekedett. Ugyanakkor az ugar megnövekedése és az elemi csapások által sújtott terület nagysága között korrelációt tételezünk fel. Az azzal történő párhuzamos emelkedés okát mindenképpen az elemi csapások sújtotta területek növekedésének következményeként tekintjük. A másik feltűnő jelenség az - amit másfél évtized adatai alapján valószínűsít73

TMK-1939. június. 7-8. 74

OMK-1940. 310. 75

TMK-1940.III.5. 76

OMK-1942. 53. és 223. 77

OMK-1943. 62-63. 78

OMK-1941. 259. 199