Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

e) Növényvédelem A növénytermelés előmozdítását szolgáló tevékenység gyakorlati eszközök igénybevételét is jelentette. Ez a termelést veszélyeztető különféle kártevők leküzdésére terjedt ki elsősorban. E munkák irányítására a kamarák növényvédelmi felügyelőket alkalmaztak, akiknek feladata a növényvédelem akkor még alig elterjedt ismereteinek a gyakorlatba való átültetésére is irányult. Ezt a munkát az illetékes szakintézményekkel, az akkor még Növénykórtani és Rovartani Állomásokkal, a Növénybiológiai Intézettel szorosan együttműködve bonyolították le. Ez a kamarai ténykedés is teljesen újszerű, úttörő jellegű volt. Ezen a nyomon építette ki a Földművelésügyi Minisztérium a későbbi növényegészségügyi szolgálatot. A Tisztántúli Mezőgazdasági Kamara növényvédelmi felügyelője vármegyénk területén 1927-ben a következőket regisztrálta: Marokkói sáska: Tömegesen fordultak elő vármegyénk területén, de Bihar vármegye egyes helységeiben is megtalálhatóak voltak. E két vármegye 26 községében észlelték 1924-ben kártevésüket. Ellenük hatósági irtást rendelt el a felügyelő, aki megjegyezte, hogy ,,...a fertőzött területek jelentékeny részét sikerült a marokkói sáskától megtisztítani, mégis a közerő fegyelmezetlensége miatt az irtás eredménye több helyen részleges volt és károk is merültek fel..."

69 Olasz sáska: Az 1923. esztendei hatalmas fertőzéshez képest 1924-ben valamivel kevesebb mértékben jelentkezett. Vármegyénk nagymértékben fertőzött volt. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy sáskapenész lépett fel, ami a kártevők zömét elpusztította. Az irtás a birtokos kötelessége volt, ennek ellenére nem volt kielégítő. Cserebogár: Csak szórványosan mutatkozott. Cserebogárpajor kártevését azonban jelentették a vármegyéből. Vértetü: Pusztításáról vármegyénk sok községéből érkezett jelentés. Répabogár: Vármegyénk több helyéről jelentették kártevését. Volt, ahol a répát kétszer-háromszor kellett vetni 1924-ben. A gazdák védekeztek is ellene, de sok panasz érkezett a védekezésre szolgáló vegyszerek ellen. Lucernabogarak: lucernaböde és lucernabogár: 1924-ben vármegyénk területén alig mutatkozott. Gabonalegyek: A vármegyei jelentések 90 %-a tévesen a hesseni légy kártételét jelentette. Ezek a jelentések jószerint a fritt-légy kártételére vonatkoztak. Kisebb mértékben a csíkos hátú és a fekete búzalégy is okozott károkat. Gabonaszipoly: Kártevésétől egész Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fertőzött volt 1924-ben, de még az 1925-26-os években is észlelhető volt jelenléte. Ez a kártevő rendesen a legelő körüli kalászosokban jelentkezett, mert lárvája a legelő füveinek gyökerén él. Gabonafutrinka: Ellene sok panasz hangzott el a vármegye főleg olyan helyein, ahol gabonát gabona után vetettek. Előfordult a vármegyében az almamoly, amely miatt a vármegye almatermésének 30-40 %-a volt férges. Az egyéb kártékony állatok közül ki kell emelni a ka69

TMK-első ötév-1927. 39. 197