Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

ugyanis egy nagyobb téli és tavaszi csapadék esetén - mint amilyen 1939-ben, 1940ben voltak — csak legkevesebb 60 nap alatt tudták a keletkezett vizet átemelni. Márpedig ez az idő a mezőgazdaság számára túl hosszú és a termelésben nagy területek kiesését vonta maga után - pl. 1940-ben 45.977 kat. holdat —, amit a gazdaságos termelés sohasem engedhet meg magának. Ezek a tények sürgették meg a belvizek levezetési ütemének a felgyorsítását. A gyorsítás azonban új vízvédelmi művek építését is szükségessé tette volna, sok csatorna és szivattyútelep építésével, amit a háborús évek már nem tettek lehetővé sem a vármegye, sem az ország számára. Pedig a Kamara tanácsai alapján itt kapcsolódott volna össze az árvízvédelem az öntözés kérdésével. A nedves időszak követelményeinek megfelelő méretű vízvédelmi szervezet az azt követő száraz időszakban az öntözést szolgálhatta volna. És ez a kérdéskör már az országos egységes vízvédelmi és öntözőrendszer kiépítésének a szükségességét, de legalábbis egy egységes koncepció kidolgozását vetette fel. Erre azonban csak a háború után kerülhetett sor. Vetőmagellátás Súlyt helyezett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara arra, hogy a területük egyes vidékein a talaj, éghajlati és egyéb gazdasági viszonyoknak legjobban megfelelő növényfajták terjedjenek el. Ennek érdekében 69 búza és 23 rozs fajta összehasonlítását, értékelését végezték el. Ugyanakkor a tengeri négyzetes termelésének elterjesztése érdekében 30 kisgazdaságban végeztek kísérletet.

19 A fent jelzett 69 fajta búza 81 gazdaságban, a 23 fajta rozs 23 gazdaságban került kipróbálásra. Az 1940—41. gazdasági évben a Kamara már a 100 kat. holdnál nagyobb gazdaságokban nemesített búza, rozs, árpa, zab és tengeri fajtákkal végeztetett fajtaösszehasonlító vizsgálatokat. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén 310 gazdaságban végeztek kísérleteket, ebből 112 gazdaságban búzafajtákat tanulmányoztak. Az elemzések keretében összehasonlításra került 58 búza-, 2 rozs-, 8 árpa-, 6 zab- és 10 tengerifajta. * A kísérletek eredményeiből nyert megállapításokat vette figyelembe a földművelésügyi miniszter, amikor 1927. év őszén az egyes termelési ágak egyszerűsítésére irányuló törekvéseknek megvalósítása érdekében életre hívott vetőmagakciója során a kisgazdák részére megkezdte a vetőmagvak nagyobb arányú kiosztását. Ezeket a nemesített vetőmagakciókat eleinte a Kamara bonyolította le. Vetőmagakciókban 99 főleg a 100. kat. holdon aluli kisgazdák részesültek. 1935-ben már 30 000 mázsa, °OMK-1940. 84. 9

OMK-1928. 193. °OMK-1928. 28. 1

OMK-1941. 250-251. 2

TMK-1935. 20. p. 187