Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.

A színház 1925. október 1-én teljes tulajdonjoggal átkerült a városhoz. Ezzel az egyesület a színházi ügyekben elvesztette minden intézkedési jogát, s 1925. december 16-i közgyűlésén feloszlott. Új szinügyi bizottság A színügyek intézése új, eddig nem gyakorolt feladatok ellátását követelte a várostól. A tönkrement, lepusztult, a téli szezonban fűtetlen színházépület restaurálási igénye legégetőbb feladatként jelentkezett, s ennek tudatában kellett mielőbb áttekinteni a teendőket. A képviselőtestület 1925. május 29-i közgyűlési jegyzőkönyvéből szerezhetünk először tudomást arról, hogy a színügyek intézésére a városi tanács mellé egy szín ügyi bizottságot kívánnak állítani. Az előkészítés során Tóth Tamás polgármester levélben fordul néhány nagyobb város, így Budapest, Nyíregyháza, Kecskemét, Eger, Szombathely szín ügyi bizottságaihoz, melyben szabály zatukat kéri, időszerűvé vált ugyanis elkészíteni a törvényhatóság új bizottságának ügyrendjét, működési szabályzatát. Az ügyrendek áttanulmányozása után a kecskeméti szín ügyi bizottság szervezeti szabályzatát vélték a legmegfelelőbbnek. A dokumentumokból kiderül, hogy azt csupán némileg változtatták meg és egészítették ki. Az 1926. február 26-án a képviselőtestületi ülésen elfogadott ügyrend egyértelműen rögzítette a bizottság hatás- és jogkörét. A létrehozás közvetlen célja a városi színház és a mozgófényképüzem (mozi) igazgatásának és vezetésének a művészet és közérdek szempontjából fontos ellenőrzése és irányítása volt. A bizottság művészeti kérdésekben saját hatáskörben intézkedhetett. Anyagi kérdésekben viszont csak a képviselőtestület által megadott kereteken belül rendelkezhetett. A színház kezelését érintő mindennemű ügyekről szerződést köthetett, amelyeket azonban elfogadás végett a képviselőtestület elé kellett vinnie. A bizottság feladatkörébe tartozott a színház ingó és ingatlan vagyonának óvása, a tűzkárbiztosítások megkötése, de gondoskodnia kellett a színház szükségleteinek beszerzéséről és a feleslegessé vált ingóságok értékesítéséről. A városi tanácsot hivatalból a polgármester Tóth Tamás, a főjegyző Kerekes Sándor és az előadó városi tanácsnok Sárközy György képviselte. A képviselőtestület soraiból dr. Kiss Ernőt, Lippich Istvánt, dr. Füredi Ferencet és Alexander Imrét választották a szín ügyi bizottságba. Az ügyvezető elnök Kiss Ernő lett. Az ülésekre minden esetben meghívást kapott a városi mérnöki hivatal vezetője és a városi főügyész. A megválasztott tagok mindannyian köztiszteletben álló szolnoki polgárok voltak. így Alexander Imre Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja, akit modern, 25 SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. 26

SZMLKL 101/1910. 27 SZML Szolnok város polgármesteri iratok. 327/1938. 28 SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. 29 SZML Szolnok város polgármesteri iratok 327/1938. 16