Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.

Szolnok színházi életében mennyire voltak meghatározóak a válságjelenségek, s miként töltötte be feladatát a városi színügyi bizottság, megfelelt-e azoknak a kulturális követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek reá hárultak. A szírüélet helyi irányításának kezdetei A szolnoki színjátszás történetének fontos dátuma 1879. Ekkor került Szolnok és a megye néhány városa a kecskeméti színikerületbe, ekkor alakult meg a 12 kecskemétiek felhívására a város első szín ügyi bizottsága is. A színügyi bizottság „a városok vagy más hatóságok által alkotott testület, mely a színügyi szabályrendeletek vagy egyéb megbízás alapján az illető közületek szín ügyét intézi. Hatáskörébe tartozik a színházi épületek kezelése, a színigazgatók megválasztása és a vele való szerződés megkötése vagy az erre vonatkozó javaslattétel, a színielőadások nívójának, általában a működési területén lévő színészetnek ellenőrzése és a felette való felügyelet.' A megyeszékhely szín ügyi bizottsága működése során több alkalommal átszerveződött, így 1898-ban, amikor Kludik Gyula polgármester vezetésével ismét a Kecskeméttel közös színikerület mellett döntött.

14 Újabb fontos év - több szempontból — 1905. A város képviselőtestülete ekkor fogadta el a színház építésének gondolatát,

15 s ekkor választottak a testület kebeléből új 38 tagú színügyi bizottságot. Elnöke Lippich Gusztáv főispán lett. Elsőrendű feladatnak a színházépítés munkálatainak megszervezését tekintették. Nem sokkal később, 1907-ben létrejött a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Színpártoló Egyesület. Választmányi tagjai között találjuk Fényes Adolfot, Szlányi Lajost és Zombori Lajost. Az egyesület azzal a céllal alakult, hogy a vármegye területén a magyar színészetet felvirágoztassa és Szolnokon, mint a megye székJász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok (Továbbiakban: JNKSZmL) 1879. 142. sz.; A vidéki színtársulatok úgynevezett kerületi rendszerben játszottak, amelyet 1879-ben léptettek életbe, s amely 1949. júniusáig, a színházak államosításáig állott fenn. Az egyes színikerületek több városból és helyiségből álltak, amelyben az előadási jogot, a színjátszási engedélyt (koncessziót) az országos színészegycsület javaslatára a kultuszminiszter adta ki a pályázó igazgatónak, ha a társulat fenntartásához megfelelő tőkével rendelkezett. (STAUD Géza: A magyar színművészet a 30-as években - Művészeti élet a 30-as években. Bp. 1 985.) i 'Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML; Szolnok város képviselőtestületi közgyűlési jegyzőkönyv. 1879. 142. sz. 'Magyar Színművészeti Lexikon. IV. Szerk.: SCHÖPFLIN Aladár. Bp. 1931. 308. 'Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok JNKSZmL 1898. 29. sz.; A témáról bővebben: SZURMAY Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 Zounuk 4. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1989. 91-129. 'KAPOSVÁRI Gyula: 50 éves a Szolnoki Színház. Jászkunság. 1962. 1. sz. 'JNKSZmL 1905. 24., 26. sz. KAPOSVÁRI Gy.: 1962. l.sz. 160