Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.
rozott: mivel a Casinó nem politikai testület, tehát nem politizálhat és politikai okokból lapot ki nem zárhat. A többi nagyobb településen funkcionáló casinó egyesület is elit jelleget mutatott. Jászkiséren például az Úri Casinó 1906-tól a Kossuth Szálló termeiben működött 50-60 taglétszámmal. Vezetőségének csaknem valamennyi tagját a község elöljárói közül választották. Elnöke Czéczeli Szabó Ferenc kormányfőtanácsos, segítői Gergely Andor főjegyző és K. Szabó Sándor főbíró voltak. Az 1895. június 13-án megalakult Jászberényi Polgári Casinó egyesület alapszabályában célkitűzésül a közművelődés és társadalmi élet fejlesztése szerepelt. Az alapszabály hasonló elképzeléseket fogalmaz meg, mint a mintaként szolgáló „Úri Casinó". 15 Ez az egyesület azonban az iparos, kereskedő polgárság közösségi életének formálásában kívánt fontos szerepet betölteni. Már alakulásakor 240 tagja volt. 1900ra sokat változtak a viszonyok. A ,,Jász Kürt" cikke szerint ,,A Casinó csak papíron Casinó. Itt ütötte fel tanyáját az Apponyi párt és itt tartott értekezletet." Ebben az esztendőben Koncsik István töltötte be az elnöki tisztséget. (A táncmulatságok bevételeiből folyamatosan bővítették könyvtárukat.) A Polgári Casinó befolyásajóval korlátozottabb maradt, mint „példaképéé", az Úri Casinóé. A casinó alapítási kedv olyan magasra csapott, hogy 1904 nyarán még a Jászberény határában lévő Öregerdei szőlő és tanyai lakosok, valamint az ott nyaralók számára is szerveztek egyesületet. A tanyai Casinó Sass Pál pálinkafőzőjében működött Kazy János vezetésével. Valamennyi sajtótermék ironikusan számol be az eme „műintézetben" zajló eseményekről. A legtöbb egyesület közművelődési profilú volt, nagy részük a XIX. századvégiek folytatásaként élt tovább. A Jászberényi VII. kerületi Népkör (olvasókör) 1900. május 20-án tartotta fennállásának negyedszázados jubileumát. A méltatások közt elhangzott, hogy különös rokonszenvet érdemel a népkör azért is, mert hosszú fennállása alatt nem használta fel magát pártok eszközéül. Kitartóan dolgozott tagjai szellemi látókörének gyarapításán, helyt adva nem egy gazdasági felolvasásnak is. Fontos eredménynek tudható be, hogy itt született meg a kisgazdák mezőgazdasági szövetkezetének eszméje. Az egyesületek száma azonban gyarapodott is, főként a tanyák és szórványtelepülések olvasóköreinek létrejöttével. Az új század első éveiben alakult a Homok tanyai Római Katholikus Olvasóegylet 90 taggal, a Felsőmezői és Peres tanyai Római Katholikus Olvasóegylet 49 taggal. A Négyszállási Tanyai Olvasókör alakulásakor 71 tagot számlált. Jászjákóhalmán 1906-ban jött létre az Iparos Olvasókör és a Polgári Olvasókör, a lassan önálló községgé izmosodó Jászszentandráson pedig 1910ben a Római Katholikus Olvasókör. 1912-ben már az utóbbi településhez tartozó alsótanyaiaknak is van olvasókörük. 13 JászKürt 1900. május 20. 14 GYŐRI János: A jászkiséri egyesületekről. In: Szolnok Megyei Fórum. 1988/1. 56. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML), Közvetlenül levéltárba utalt iratok (Továbbiakban: KL) 263/1895. Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. Szolnok Megyei Levéltár Szolnok, 1980. 336., 380. 148
