Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

felekezeti iskolák térnyerése, mely a későbbiekben lelassult, s az 1948-as államosítás idején az iskolák háromötöde volt egyházi kézen. A megtett intézkedések szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ezek milyen módon oszlottak meg az országban. Egy 1925/26-ban készült igen alapos adatfelvétel alapján pontosan követhető, hogy miként alakultak a fenntartás települési-felekezeti jellegzetességei. Falusi Városi Szám % Szám % Állam 706 63,3 409 36,7 Község 513 66,6 257 33,4 Katolikusok 2582 93,3 184 6,7 Reformátusok 1020 93,3 73 6,7 Izraeliták 94 59,1 66 40,9 Evangélikusok 358 88,1 48 11,9 Más felekezetek 183 93,3 13 6,7 Egyéb 112 73,2 41 26,8 Összesen 5568 83,6 1090 16,4 Amint látható a falu—város bontás első megközelítésben az egyházi iskolák túlsúlyát mutatja, mondhatni az állam és a községek a „könnyebbik" terepen telepítették iskoláikat. Ez alól lényegében egyetlen kivétel volt, az izraelita egyház, amely az erőteljes asszimiláció ellenére városon is megtartotta jelenlétét, szinte mindegyikben volt iskolájuk. A katolikusok elsősorban az érseki, püspöki székhelyeken, a protestánsok hagyományos iskolacentrumaikban tartottak fenn több elemi iskolát. A jelzett időszakban nagyon sok tanyai iskolát vettek állami kezelésbe, néhány helyen azonban a felekezetek sem vonultak ki erről a területről. Kiskunfélegyházán például a katolikusok 26, Nyíregyházán az evangélikusok 7 tanyai iskolát működtettek. A városok kategóriáján belül további különbözőségek mutathatók ki. Budapesten például mindössze 16 %-os volt a felekezetek részesedése. Ez 26 iskolát jelentett, melyből a katolikusok (13) és az izraeliták (8) részesültek a legnagyobb arányban. A főváros iskoláinak zöme egyébként községi fenntartásban működött. Lényegesen eltért a fővárostól a törvényhatósági jogú városok kategóriája. Esetükben már 24 %-os volt a felekezeti részesedés, 45 %-os az állami, 29 %-os a községi iskolák aránya. Ezekben a városokban a katolikusok (40), a reformátusok (20) és az izraeliták (14) tartottak fenn jelentősebb számú egyházi iskolát. A rendezett tanácsú városok esetében viszont már az egyházi (48 %), állami (43 %) és községi (7 %) fenntartás sorrendje alakult ki. Ezekben a kisebb városainkban a katolikusok kezében volt a legtöbb iskola (131), őket a reformátusok (51), az izraeliták (43) és az evangélikusok követték (40). Magyar népoktatás. (Kiadja: A ni. kii\ Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) Bp. 1928. A százalékolt adatokat a részletes felvétel alapján számítottam. 61 Uo. Összesen 1115 770 2766 1093 159 406 196 153 6658 139