Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: NIKOLAOS IWANNOI TALHDOPOS (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye / 9. o.

11. Az egri, a miskolci, a budapesti és a karcagi képfal architektonikája és faragott díszítése hasonló. Architektonikailag az egri és a miskolci ikonosztázion az orosz—ukrán minta szerint felállított legfejlettebb ikonosztázion-típust képviseli, betölti a teljes lunettát. A budapesti képfal nincsen teljes egészében felállítva, szerkezete jól látható. A budapestihez hasonlóan a karcagi képfaí is szinte a teljes lunettát betölti. Azonban a felső egység tábláit nem a lunetta ívében félkörben sorakoztatta a mester, mint Egerben és Miskolcon, hanem elsődlegesen a középtengely kiemelése céljából csoportosította. A felső egység a párkányzatokhoz hasonló ívelt kerettel fölül le van zárva. Ennek köszönhető, hogy bár a képfal pontosan illeszkedik a templomi térbe, mégis érezhető az intérieúrtól való elkülönülése. A budapesti és a karcagi ikonosztázion architektonikailag átmeneti jelenség a teljes lunettát betöltő képfalak és a XIX. század első negyedétől a század végéig épített klasszicista megfogalmazású képfalak között. A négy képfal két jól elkülönülő egységre tagolódik: az alsó zárt falszerű egységre, melyet alapvetően álló téglalap alakú táblák uralnak és a felső egységre, melyben alapvetően ovális medaillonokat helyeztek el. Az alsó egységet kitöltő álló téglalap alakú formák kialakítása a négy képfalon azonos: a téglalap alsó és felső oldala felfelé nyújtott irányban ívelt. Budapesten az Ünnep-sorban és az Apostol-sorban a középtengely melletti táblák felső oldala kétszeres ívelésű. Az alapforma változatai Egerben, Budapesten és Karcagon a diakónusi ajtók és a Királyi ajtó táblái. A budapesti ajtók és a karcagi diakónusi ajtók „lábakon" álló táblái egyformák. Az alsó egységben Egerben, Miskolcon és Budapesten a trónusikonok alatti zónában ovális táblákat is elhelyezett a mester. Egerben, Miskolcon és Karcagon ovális táblákat tervezett a mester a diakónusi ajtók fölé. Miskolcon fölfelé nyújtott ovális alakúak a diakónusi ajtók táblái is. Az alsó egységben Miskolcon a Királyi ajtón, Budapesten a diakónusi ajtók fölött szabálytalan rocaille medaillonok láthatók. A felső egység Egerben és Budapesten négylevelű lóhere alakú táblákból, Miskolcon medaillonokból és négy levelű lóhere alakú táblákból tevődik össze. A Golgotakereszt végein — mind a négy képfalon - négy kicsiny medaillon látható. A kereszt alatt - az egri és a miskolci templomban - négy szabálytalan rocaille tábla áll. A felső egység Karcagon kizárólagosan medaillonokból tevődik össze. A kereszt alá két nagyobb méretű szabálytalan rocaille táblát állított a mester. Ugyancsak két nagy méretű álló téglalap alakú tábla látható a budapesti kereszt két oldalán. Ikonográfiailag az alsó egység mind a négy képfalon négy sorra osztható, az egri és a budapesti egyúttal négy zónára (trónusikonok, trónusikonok alatti szentírásbéli eseményeket megjelenítő táblák, Ünnepek, Apostolok). Miskolcon az Ünnepek, Karcagon az Apostolok két sort foglalnak el. A miskolci képfal méreteiben monumentális alkotás. A hazai ikonosztázionok között a legnagyobb méretű: szélessége 12,00 m, magassága megközelítően 16,00 m. A legtöbb (93) kompozícióval rendelkező magyarországi orthodox képfal. Az- egri képfal szélessége: 9,40 m, magassága megközelítően 13,00 m, 57 kompozíciótTielyézett el rajta a mester. A budapesti ikonosztázion szélessége 16,30 m, magassága megközelítően 14,00 m. Jelenleg 65 kompozíció látható rajta. A karcagi ikonosztázion 13