Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

és 1919-es forradalmakban. A Tanácsköztársaság népbiztosainak túlnyomó többsége zsidó származású volt. Ez a tény szerepet játszott a forradalmak utáni antiszemita hullám jelentkezésében, s ismét a politikai élet hátterébe kényszerítette a zsidó szár­mazásúakat. Településviszonyaikra jellemző, hogy zömük az ország középső és északi részein helyezkedett el, s többségük a század végére valamelyik városunk lakója lett. Legna­gyobb centrumukká a főváros vált, ahol 1910-ben a lakosság 23,1 %-át tették ki. Az 1920 és 1930-as népszámlálások adatai szerint a hazai zsidóság 45,6, illetve 44,9 %-a lakott a fővárosban. 38 A zsidóság tradicionálisan nagy gondot fordított a művelődésre, s azon belül mindenek előtt a fiúk kiművelésére. A kapitalizálódás feltételei közepette affinitásuk még inkább megértésre talált, sőt az oktatást a boldogulás előfeltételének tartották, amire a kisegzisztenciák sem restelltek jelentősebb anyagi eszközöket áldozni. A ha­zai zsidóság iskolázásának múltjában megkülönböztethetők a konzervatív (ortodox) és a gyors asszimilációt felvállaló (kongresszusi) irányzatok. Míg az előbbiek semmi­képpen sem akarták feladni nyelvüket, írásukat, vallásukat és más etnikai sajátos­ságaikat, addig a másik irányzat képviselői éppen ellenkezőleg cselekedtek. Ezen utóbbi csoport további jellegzetessége a szekularizáció hirdetése és vállalása. A zsidóság bármirendű oktatási statisztikában előkelő helyet foglalt el, ennek eredői éppen az előbbiekben sorolt okok között keresendők. Az 1900-as népszámlá­lás adatai szerint az evangélikusokhoz hasonló pozíciókat mondhattak magukénak, habár mutatóik eloszlása egyenetlenebb azokénál. Elsősorban az említett konzerva­tív irányzatok jelenlétével magyarázható az, hogy a keleti országrész zsidóságában magas arányban fordult elő az analfabétizmus. Erdélyben 30,3 és 43,2 7o, a Tisza bal partján 42,1 és 52,6 % és a Tisza jobb partján 32,5 és 42 %. Az első adatok min­dig a férfiakra vonatkoznak, s egyben azt is mutatják, hogy a két nem művelődési mutatói erőteljesebb eltérést jeleznek, mint a többbi felekezetnél. A nyugati ország­részek és a Duna-Tisza köze adatai sokkal jobbak voltak, olyannyira, hogy alig tér­tek el a korábbiakban részletezett fővárosiaktól. A tanítóképzésben megmutatkozó felekezeti különbségek A szervezett hazai tanítóképzés a Ratiokat követően indult meg. A katoliku­sok magukévá tették, elfogadták ezeket a kezdeményezéseket, míg a protestánsok távol maradtak, nem azonosultak a rendelkezések szellemével. Ez a megosztottság lényegében a múlt század közepéig maradt fenn. Az Entwurf, majd a Népoktatási Törvény életbelépésével alaposan megváltozott a helyzet. Az előbbire nagyon élénken reagáltak a katolikusok, akik az 1850-es években jelentős intézményalapításba kezd­Szárszó 1943 - Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Bp. 1983. 197-198. 38 VENETIANER Lajos: A magyar zsidóság története. Bp. 1922. 453-467. 39 Uo. 40 KISS J. 1929. 26. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom