Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
A Jász Kürt c. helyi lap 1910 elején már azt javasolja, hogy az új választáson ne támogassák Apponyit, mert a jász törvényszéket így nem lehet felállítani. Apponyi még semmilyen közalkotást nem volt képes Jászberényben létrehozni. Koncsek rendszere pedig Apponyi támogatása nélkül már régen megbukott volna. Egy másik cikk szerint „Apponyi oly sűrűn váltogatta politikai elveit, mint polgárember az ingét...Ezért kár Jászberény lakosságának Apponyi egyik, vagy másik politikai elvéért harcbaszállni." A lap Apponyit egy 28 éves terebélyes diófához hasonlítja, amely még egyetlen diót sem termett. „Lombozata az alatta lévő szőlőtőkéket elkárhoztatta, mert elvonta tőlük a nap éltető erejét."84 A Jász Kürt 1910. február 20-i számában megjelent cikk szerint a jász törvényszék felállítását csak a Khuen-Héderváry kormány képviselőjelöltje biztosíthatja. Apponyival és a Koncsek-féle városi vezetéssel szemben 1910-ben mégsem alakult ki olyan ütőképes, politikailag szervezett csoport, mint amilyen a millennium évében létrejött. A liberális érzelmű polgárosodott elem még mindig kisebbségben volt Jászberény paraszti, kisbirtokos népességéhez képest. Hiányzott a vármegye és a kormány támogatása is, amely a századfordulón a városi vezetést a liberális kisebbség kezébe adta. A Nemzeti Munkapárt megyei szervezete 1910. március 1-én megalakult Szolnokon, melynek vezetője éppen az a jászberényi liberálisok előtt rossz emlékű Lippich Gusztáv egykori főispán lett, aki Török Aladárt elmozdította állásából. 1910 áprilisában a Jász Kürt előbb találgatta, majd határozottan állította, hogy Apponyi megegyezett a kormánypárttal, amely Jászberényben Apponyi mandátumának megtartása érdekében nem indít jelöltet az országgyűlési választáson. A lap más lehetőség hiányában már csak nevetségesen naiv optimizmusának adhat hangot. Bízik benne, hogy Apponyi nem azért kötött megállapodást a kormánnyal, mert Jászberényben olcsó mandátumát akarta biztosítani. A cikk írója továbbá azt is feltételezi, hogy Apponyi a megegyezéskor biztosította a kormánynál a jász törvényszék felállítását és a honvédlovasság visszahelyezését Jászberénybe. 86 A kormánypárt és az ellenzéki Apponyi Albert egyezsége tehát újból létrejött, akárcsak az 1880-as, -90-es évek választásainak idején. A kormány részéről az alku hátterében az ellenzék megosztásának célja állt, mint a XIX- század utolsó évtizedeiben. Apponyi ellenzékisége ez alkalommal is a kormánypárt győzelmét segítette elő. Apponyi a Munkapárttal való kompromisszum megkötésére nagyon rá volt utalva. E ráutaltságában legfontosabb tényező a konzervativizmus, az arisztokratikus szemlélet és magatartás, a radikális ellenzékiséggel szembeni nézetek, a lojalitás, amelyeket 1910-ben a tömegek előtt a hangzatos közjogi jelszavak már nem tudtak teljesen ellensúlyozni. A lakosság körében egyre inkább elterjedtek a szocialista tanok és az érdeklődés középpontjába már nem annyira a közjogi követelések, mint inkább az általános választójog, a politikai élet demokratizálásának igénye került. "jász Kürt 1910. január 1. 84 Uo. 1910. január 23. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1910. március 3. 86 Jász Kürt 1910. április 24. 120
