Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
fűzött remények óriásira növekedtek, ünnepelték meg Apponyi jászberényi mandátumának 25 éves évfordulóját. A rendezvény költségeit előzetesen a városi képviselőtestület minden tagja megszavazta, még azok is, akik nem voltak apponyisták, hiszen a vallás- és közoktatásügyi tárca birtokosától valamennyien Jászberény helyzetének megjavítását várták. A színpompás emlékünnepély 1906. szeptember 8-án zajlott le. A korabeli hírlaptudósítások szerint reggel a vonattal érkező Apponyi Albertet és feleségét Hatvanban Streitmann Gyula városi tiszti ügyész üdvözölte, a jászberényi állomáson pedig Koncsek István polgármester fogadta. A város képviselőjének tiszteletére két felékesített diadalkaput emeltek. Az állomásról a főtérre vonuló menetet 32 tagú jász lovasbandérium nyitotta meg, amely után nyele gárdista lovagolt a régi Nádor-huszárok egyenruhájában, vezetőjük a Lehel-kürtöt tartotta kezében. A főtéren Bathó János a Függetlenségi Párt helyi elnöke átadta Apponyinak a zászló másolatát, melyet 1857-ben Erzsébet királyné ajándékozott a jászoknak. A zászlót Koncz prépost megáldotta. Apponyi beszédét, amely délelőtt 11 órakor kezdődött, kb. 15 ezer ember hallgatta meg. Apponyi és a jelenlévő rangosabb vendégek, államtitkárok, főispánok és országgyűlési képviselők tiszteletére a Lehel Szálló előtt emelt sátorban díszebédet adtak, majd délután 5 órakor a szálloda nagytermében a gazdaközönség bált rendezett. Apponyi és a jászberényi választókerület kapcsolata éppen a miniszteri státushoz fűzött túlzott remények miatt a koalíciós kormány működése idején meglazult. Apponyi Albert a redemptionális mozgalom és a jász vármegye kérdését nem terjesztette elő a parlamentben. A széles látókörű, művelt politikus tisztában volt azzal, hogy mind a feudális törvényekre építő, mind pedig a vármegyék területi átszervezését célzó követelések teljesíthetetlenek. Ugyancsak Apponyi tekintélyét csorbították a Koncsek-féle városi vezetés újabb visszaélései, erőszakoskodásai és nagyfokú iparellenessége, amely ismét egyre leplezetlenebbül nyilvánult meg. A lakosság liberális érzelmű, polgárosodottabb része Apponyiban Koncsek István fő patrónusát látta, és azt remélte, ha a jászberényi választókerület más képviselőt választana meg, akkor a korrupt és reakciós városi vezetést is meg lehetne buktatni. Apponyi Albert a koalíciós időszak közel 4 éve alatt mindössze kétszer járt Jászberényben, melynek oka azzal magyarázható, hogy a jászberényi törvényszék visszaállítására tett ígéretét nem 7Q tudta beváltani. A koalíciós időszak egyik legjelentősebb politikai eseménye Jászberényben az 1909. május 31-én a bankkérdéssel kapcsolatosan megtartott nagygyűlés volt. A Függetlenségi Párton belül szakadás következett be. Justh Gyula az önálló magyar bank létrehozása, majd a választójog kiterjesztésének igényével lépett fel, szembekerült Kossuth Ferenccel és Apponyi Alberttel, akik a követelések azonnali napirendre tűzését ellenezték. Kossuth és Apponyi azt sem nézték jó szemmel, hogy Justh a nemzetiségek felé közeledik. Végül az ellentétek 1909 novemberében a Függetlenségi Párt kettészakadásához vezettek, amely a koalíció bukását és a 67-es irányzat felül77 Jász Kürt 1906. szeptember 2. ' Uo. 1906. szeptember 16.; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1906. szeptember 9. 79 Jász Kürt 1908. október 11. és 1910. május 8. 118
