Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
be, rettegve a vereségtől. Érdemes idézni az emlékirataiból: ,,... nekem személyesen éppen ez volt a legnehezebb választásom: az első 1875 óta, melyen a kormány támogatott és amelyen mégis a legnagyobb veszélyben forgott jászberényi mandátumom. A rejtély magyarázata abban található, hogy a helyi hatalom és ezzel a választási elnökség még azok kezében volt, akiket a Bánffy-érában furfang és erőszak ültetett oda. Az ellenem kieszelt taktika abból állott, hogy meghamisított szavazatok beadása és elfogadása útján akartak az ellenjelöltnek fiktív többséget szerezni; az én reális többségem azonban nagyobb volt, mint amiket számításba vettek és így a végén is dugába dőlt a terv. Ez volt az utolsó kísérlet arra, hogy Jászberényben ellenem jelöltet állítsanak; azóta minden választásom ott egyhangú volt.' Apponyi állítása, mely szerint a jászberényi választáson visszaéléseket követtek el sérelmére, igaznak bizonyult. A választási elnök maga Török Aladár volt. Az elkeseredett, megbuktatott polgármester pedig Almássy Géza győzelme érdekében semmilyen eszköztől nem riadt vissza. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok c. újság felháborodva írja, hogy a választási elnökség Apponyi hívei közül sokat visszautasított, Almássy részére pedig választásra nem jogosult munkásokat és szolgákat szavaztattak le. Apponyi a lap szerint azáltal győzött, hogy 50 Almássy-párti szavazó rosszul mondta be a nevét és a választási elnök kénytelen volt őket elutasítani. Pl. egy Rácz János nevű ember bemondta a kiosztott nevet, majd utána a saját nevét is. 130 apponyistát pedig úgy utasítottak vissza, hogy még jegyzőkönyvbe sem vették fel őket. Török Aladár a csendőrség parancsnokát sértegette, mert az apponyistákat nem volt hajlandó elkergetni. Török Aladár a szavazás végén, amikor látta, hogy minden erőfeszítés ellenére Apponyi győz, elhagyta a választás színhelyét. A szavazás lezajlása kísértetiesen hasonlított az 5 évvel korábbi eseményekre, azzal a különbséggel, hogy Pethes Pál, az akkori választási elnök hasonló visszaéléseket Apponyi javára követett el. Az 190l-es választás szabálytalanságai azonban egészen más következményekkel jártak. Mint ismeretes, 5 évvel korábban az apponyisták visszaélései felett a képviselőház IX. bíráló bizottsága szemet hunyt, s így a szabadelvűek fellebbezése eredménytelen maradt. Az 1901-es választást követően a belügyminiszter azonnali vizsgálatot rendelt el, amelyet Benkó Albert vármegyei főjegyző és két megyebizottsági tag folytatott le Jászberényben. Török Aladár választási elnök ellen pedig a vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi eljárást indított. Az 1901-es választások országos viszonylatban a Függetlenségi Párt megerősödését eredményezték, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében azonban az 1896-os helyzethez képest nem mutatkozott lényeges változás. A hét választókerületből mindössze 2 helyen, Mezőtúron és Karcagon győzött a Függetlenségi Párt. A szabadelvű és a függetlenségi jelöltek közt szoros harc csak a megyeszékhelyen bontakozott ki, ahol végül a Szabadelvű Párt került fölénybe. 5 49 Jász Kürt 1906. szeptember 8. 50 Apponyi Albert emlékiratai II. köt. 1899-1906. Bp. 1934. 48. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1902. október 6. és október 9. 52 Uo. 1901. december 5. 53 Uo. 1901. október 3. 109
