Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
hogy elfoglalta állását, 1899. június 24-én Jászberénybe utazott. Lippich szavai szerint látogatásának célja a két városi párt kibékítése volt. Az új főispán fogadására a két szembenálló városi pártból közös rendezőbizottság alakult és a megérkező vendég köszöntésére mind a liberálisok, mind pedig a volt nemzeti pártiak megjelentek. A köszöntő beszédet azonban Koncz Menyhért prépost, Apponyi Albert legrégibb jászberényi híve mondta, és mint ahogyan a kormánypárti megyei sajtó írta: „a városi ellenzék, a volt Nemzeti Párt örömmel fogadta a főispánt, de a hatalmon lévő Szabadelvű Párt bizalmatlan volt iránta." Lippich főispán valójában az apponyista ellenzék újbóli hatalomra juttatását kívánta elősegíteni, ami azonban csak Török Aladár polgármester elmozdításával volt lehetséges. Az alkalom nem váratott sokáig magára. 1899. június 29-én a városi vezetés felvonulást és népünnepélyt rendezett, az ott végbement egyházellenes jelenet pedig elegendő indoknak bizonyult a polgármesterrel szemben a fegyelmi vizsgálat megindítására. Mi is történt a Péter-Pál napi ünnepségen? Az apponyista ellenzék által finanszírozott Jászberényi Hírlap így számol be a felvonulásról: ,,A menetben bohócok és cigányok közt ment szamárháton három kapucinus barátnak öltözött, kurjongató mesterlegény, egyik kezükben kereszttel, a másikban pedig olvasóval, melyet krumpliból, dióból, mogyoróból, éretlen almából és egresből fűztek össze. A kereszttel és az olvasókkal verték a szamarakat és a körülöttük incselkedő gyerekeket, lányokat. És mindezt mosolyogva nézte Jászberény polgármestere, ügyésze és négy rendőre, anélkül, hogy a vallás illyetén gúnyolása és gyalázása ellen tiltakoztak volna.' Az esetet a korabeli viszonyok közt sokan megbotránkoztatónak tarthatták, különösen, ha a karneváli ielenet címét is ismerték: „Szentföldi zarándokok »10 megérkezése Jeruzsálemből.' A felvonulás egyházellenes éle a jászberényi papság, elsősorban Koncz prépost ellen irányult. Koncz Menyhért Apponyinak köszönhette a főpapi cím korai elnyerését, aki a jászberényi pap érdekében hálából a pártoló prédikációkért mindig közbenjárt Samassa egri érseknél. Az apponyista városi ellenzéknek a karneváli jelenet jelentőségének felnagyításával sikerült a lakosság és a közvélemény nagy részét a polgármester ellen fordítani. A felvonulás visszhangja valóságos lavinát zúdított Török Aladár fejére. A belügyminiszter a városi vezetés ellen beérkezett tízíves feljelentés alapján vizsgálatot rendelt el, amelynek során, mintegy 2 héten át a jászberényi pénz-és ügykezelést több évre visszamenőleg ellenőrizték. Végül a belügyminisztérium kirendelt tisztviselői megállapították, hogy anyagi visszaélés nem történt, de a közigazgatás terén voltak hibák. 32 1899 őszén a belügyminiszteri vizsgálatot követően, melyet a Jászberény és Vidéke c. helyi lap szerint Széli Kálmán Apponyi kívánságára indíttatott meg, Lippich főispán újabb vizsgálatot rendelt el és lefolytatására Török Aladár esküdt ellenségét, Benkó Albert vármegyei főjegyzőt küldte Jászberénybe. A főispán 1899. november 28 Uo. 1899. június 26. Jászberényi Hírlap 1899. június 2. 10 Jász-Nagy kun-Szolnok Megyei Lapok 1899. július 6. Jászberény és Vidéke 1899. szeptember 3. 32 Uo. 105
