Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
36 889 kéve nád helyett csak 27 200 kévét osztott ki, ezer forint értékű nádat viszont 1 o eltitkolt, illetve a saját javára használt fel. A csalási ügyet, amelyet a Jászberény és Vidéke c. lap meglehetősen részletesen és jelentőségét felnagyítva tárgyalt, a városi vezetés a közbirtokosság elleni további támadásokhoz igyekezett kihasználni. A közbirtokosság 1898. április 25-én a Lehel Szállóban évi rendes közgyűlést tartott, amelynek lefolytatását Török Aladár polgármester be akarta tiltani. A megjelent városi rendőrkapitány az összegyűlt közbirtokossági tagokkal közölte, hogy a polgármester az ülést betiltotta, s e döntésére az eltűnt 12 ezer kéve nád ügye szolgáltatott alapot. Koncsek István közbirtokossági elnök azonban a felszólításnak nem tett eleget, és az ülést lefolytatta, azzal az indoklással, hogy a polgármesternek nincs joga egy önrendelkezésű testület gyűlését betiltani. A lépés a városi vezetés részéről kétségtelenül elhamarkodott és meggondolatlan volt, hiszen a vármegye hozzájárulása nélkül a közbirtokossági alapszabály záradékát nem lehetett önhatalmúan érvényesíteni. Koncsek István ezt nagyon jól tudta és a vármegyei közigazgatási bizottságnál a polgármester ellen fegyelmi feljelentést tett. Bár a közigazgatási bizottság most is a jászberényi liberálisok mellé állt és az 1898. április 25-i közbirtokossági ülés legfontosabb határozatát, Koncsek István elnök újraválasztását megsemmisítette, azzal az indoklással, hogy a gyűlést a polgármesternek előzetesen be kellett volna jelentenie, az apponyista nagygazdák ellenállását Török Aladár és társai azonban nem tudták megtörni. A liberális városi vezetés és a közbirtokosság párharca, amely a századfordulón Jászberény politikai életének kulcstényezőjét jelentette, változatlan hevességgel tovább folytatódott. Amikor az újabb közbirtokossági értekezletet a vármegye felhatalmazása alapján Török Aladár akarta megtartani, a közbirtokossági vezetés egyszerűen megtagadta, hogy a polgármesternek átadják a testület névjegyzékét. így Török Aladár nem hívhatta meg a közbirtokossági tagokat és az ülést sem vezethette le Koncsek István helyett. Az eset lényegében a közbirtokosság malmára hajtotta a vizet, mert a városi vezetés tehetetlenségét és a helyi közigazgatás zavarait bizonyította. A közbirtokosságon belül Elefánthy Sándor, az egykori polgármester fia képviselte a liberálisok érdekeit, a nagygazdákat azonban nem sikerült maga mellé állítania, ezért a tevékenysége csak a közgyűlések akadályozásában és a Koncsekkel folytatott vitákban merült ki. A városi vezetés pedig szintén csak apróbb kellemetlenkedésekkel, főleg mezőrendőri büntetésekkel háborgathatta a nagygazdákat, anélkül, hogy a közbirtokossági földek felosztásának ügyét sikerült volna előmozdítania. E jelentéktelen beavatkozásokat Apponyá Albert saját híveinek javára használta fel. Ugyanis a képviselőházban azt hangoztatta, hogy Jászberényben az új polgármester százakat ítéltet el ártatlanul mezőrendőri kihágásokért. A századfordulón Jászberényben jelentkező politikai válság egyik oka kétségtelenül a közbirtokossági földek felosztásának kérdése, a másik közel ennyire fontos tényező pedig a városi vezetés, különösen a Koncsek-klikk kirívóan rossz és a teret 18 Jászberény és Vidéke 1898. február 13. i a Jászberényi Hírlap 1898. május 1. 20 Jászberény és Vidéke 1898. október 2. 21 Uo. 1898. március 27. 102
