Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.

követően az 1558-as urbáriumban olvasunk 400 ft dikáról, majd 1567-ben szintén 400 ft ról. Legközelebb pedig az 1576. évi urbáriumban találkozunk a királyi dikával, ekkor az összege 505 forint. Az 1550-es években az egri vár számadásaiban a subsidium és a census szerepelnek mint különböző, pénzben fizetendő adók. Az 1553. júl. L— 1554. jún. 30-i elszámolás szerint, 1553-ban a hadisegélybe (subsidiumba) két alkalommal 300-300 forintot fizettek. (Az elsőt Szt. Lőrincre, aug. 10-re, a másodikat Szt. Katalinra, nov. 25.) Ugyanebben az elszámolási időszakban szintén két alkalommal fizettek censust is 200-200 forintot (Szt. Jakabra, júl. 25-e és Szt. Mihályra, szept. 29-e). A fennmaradt elszámolásokban azonban keveredik az adminisztratív év (amely általában július elsejével kezdődött) a naptári évvel és a korábbi oklevelekből ismert, a szokásjog által rögzített időpontok is rendszertelenül változtak. Szent György, Szent Jakab és Szent Mihály helyett fizettek Gyertyaszentelőkor (febr. 2.), Szent Ivánkor (jún. 24.), Szent Lőrinckor (aug. 10.), Kisasszonynapon (szept. 8.) — Szent Katalin napra (nov. 25.) és Szent András napra (nov. 30.). A változatos neveken és időpontokban szedett adó összege viszont a Jászság egészét tekintve állandó volt. (Községenkénti bontásban lásd az 1. sz. melléklet.)

30 Az 1558-as, az 1567-es és az 1570-es évek urbáriumaiban fennmaradt adózási rend, valamint a korábbi királyi rendeletek alapján következtetve arra a véleményre jutottam, hogy a jászok az 1550— 1560-as években is évi 600 forint cenzust fizettek földesúri adóként az egri várhoz, illetve egyes időszakokban Balassa Jánosnak. Az 1550. évi török defterbe is feljegyezték, hogy a jászok a „királyok korában" 600 forintot és 2500-2500 kila búzát és árpát fizettek évente adóba.

31 így 1553-ban a naptári év második felében (július 25-én és szeptember 29-én) esedékes kétszer 200 forintról szól az elszámolás, az első részlet elszámolását nem sikerült még feltárni. A későbbi évekből (pl. 1554-ből) is csak egy-egy cenzusrészlet befizetéséről maradtak feljegyzések. A cenzus mellett fizettek még 1553-ban 600 ft subsidiumot két részletben. 1557-ből is maradt fent egy jegyzék a subsidiumról, amely ekkor már csak 400 forint volt és az egy-egy terminusra fizetendő részlete megegyezett a censusrészletek összegével. Az 1558-as urbárium a királyi dika összegét jelöli meg 400 ft-ban így tehát a számadások és öszszeírások készítői a kétféle elnevezéssel ugyanazt az adót illették, annak ellenére, hogy a jászok a censushoz hasonlóan, valószínűleg átalányösszegben és nem rovásonként kivetve fizették ezt az adót. Átalányösszegre utal az a tény, hogy 1541-ben és 1555 — 1558 között egyaránt 400 ft volt az adó, amely összegbe 1541-ben még Fényszaru, Borsóhalma és Rasang is fizetett (Felsőszentgyörgy nem), amelyek a későbbi időpontokban puszták lévén nem fizettek. Az 1567. évi urbáriumtól kezdve már következetesen királyi dikának nevezték a census mellett szedett másik pénzadót, amelynek összege az 1570-es évek elejétől 500 forintra emelkedett. A Jászság pénzbeli adózásával kapcsolatban tehát összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a XVI. század második felében kétféle átalányadót fizetett az egri várnak: a censust, mint földbér-szerű földesúri adót és a subsidiumot vagy dikát, „...ame30

A táblázat forrásai: 155 3: Jerney gyűjtemény 24. k.; 1554-1555: OLE 554. Fol. Lat. 2128.34. csomó. 1557: Uo. 1180. 17. cs. 31 - t A jászok Balassa család kezéhez fizetett adóit részletesen ismerteti GYÁRFÁS I. 1885. IV. 120123.; FEKETE Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászberény, 1968. 79. 16