Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.
a tanító részegeskedése, kereskedelmi tevékenysége, munkájának elhanyagolása vagy valamilyen okból kifogásolható magatartása, kirívóbb esetben zavaros pénzügyek a fegyelmi ülés tárgyai. Az effajta ülések egy része felfokozott hangulatban zajlott, sokan legszívesebben a tanítók fejét követelték volna. Általában jellemző, hogy megnövekedett az elnökök szerepe ezekben az esetekben. Több alkalommal a mérleg nyelveként békebírói szerepet vállalatak, ritkábban olyan is akadt, amikor vádlóként, máskor védőként avatkoztak be az ügyek menetébe. Mivel a testületeknek fegyelmi ügyekben döntési jogosítványuk nem volt, a felterjesztett, most már testületi panaszukat többször utasította vissza az érseki hatóság. Némileg meglepő módon olyan eset is akadt, amikor a tanító munkára alkalmatlanná válását vétózta meg a felettes hatóság. Az iskolai élet szabályozása, politizálás a testületekben Az iskolaszék lényeges feladata volt az iskola igazgatási feladatainak ellátása. Igazodva a központi elképzelésekhez, helyileg szabályozták a tanév hosszát, megállapították a szüneteket. Hajóson és Nemesnádudvaron visszatérő téma volt a szüreti szünet idejének megállapítása, amely messzemenően igazodott a két szőlőtermelő község kívánalmaihoz. Biztosította, hogy az iskolásgyerekek részt vállaljanak ebből a munkából. Visszatérő feladat volt az év végi vizsga napjának kitűzése, s az iskolaszéki tagok azon való megjelenésének megszervezése. Az iskolai munka ellenőrzése elsősorban az iskolakötelezettség teljesítésére vonatkozott. Ennek puszta ellenőrzése nem mindig volt szívesen vállalt feladat, többnyire az elnökre hárult. Több olyan eszközz^l-megoldással próbálkoztak, amely közvetve segítette az iskolalátogatási kötelezettségek teljesítését. Részletes felmérést készítettek azokról a gyerekekről, akik csizma, télikabát hiányában nem juthatnak el iskolába. Ennek megoldása érdekében segélyalapot létesítettek, továbbá ajánlatot kértek a helyi iparosoktól és kereskedőktől arra, hogy ki tudja a legj utányosab ban elkészíteni a szükséges lábbeliket és ruhaneműket. A legkedvezőbb ajánlat elfogadása után döntöttek, hogy kinek adnak ilyen segítséget az iskolalátogatás teljesítése érdekében. Hasonló elven működött a tankönyv- és tandíj segély intézménye. A testület választotta ki azokat, akik ingyenes tankönyv ellátásban részesültek, vagy tandíjmentességet élveztek. Bizonyos esetekben tehetetlenségét nyilvánította ki a testület megállapítva, hogy a háború időszakában a gyerekek egyszerűen elszoktak az isko23 Részlet a hajósi iskolaszék 1918. maicius 17 i ülésének határozatából; „Ehrlinger Márton az iskolaszék által az elnök útján tiszteletteljesen felkérsessék, hogy tekintettel korára, törődöttségére és tanítási képtelenségére, mondhati tehetetlenségére, minél előbb kérje nyugdíjaztatását, mit ha megtenni vonakodnék, az iskolaszék minden rendelkezésre álló eszközzel oda fog törekedni, hogy Hajós hitközsége illetve iskolája megszabadulhasson tó'le és már a jövő tanévkezdetén fiatal munkabíró tanerővel töltse be a helyét." 24 > > . Turkeve; 1894. április 23-i ülés jegyzőkönyve. 1914-ig minden évben visszatérnek erre a kérdésre. 86
