Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Soós László: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása II. / 65. o.

városban élő 1033 mesterember alkotta a vármegye önálló iparosainak mintegy 25 %át. A fenti kisebb-nagyobb különbségek arra utalnak, hogy az új törvényhatósági keretben, összességét tekintve egy kiegyensúlyozottabb szakmai megoszlású iparosréteg jött létre. 2. Az önálló iparral rendelkező kereskedőit összetétele és jellemzői A Külső-Szolnok vármegye területén élő, önálló iparral rendelkezők mintegy 16,5 %-a a kereskedők soraiból került ki.

15 Ezen a vidéken a fenti kereskedők több mint fele a XIII. csoportba sorolt, vegyes cikkeket árusítók körébe tartozott. A települések többségében ezek a viszonylag alacsony tőkével működő, de mindenféle közszükségleti cikket árusító üzletek elégítették ki a lakosság alapvető igényeit. Az ellátás alacsony színvonalára jellemző, hogy meglepően magas a szakképzetlen szatócsok és zsibárusok aránya. Sőt — a Jászkun Kerülettel ellentétben — ezen a vidéken a házaló kereskedők, ha nem is nagy számban, de még tevékenységi teret találtak. A Külső-Szolnok vármegyei kereskedők szerepének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy ebben az időben ezen a területen még nem vált szét a háziipar és a kiskereskedelem, ezért a mesteremberek termékeik nagyobbik részét maguk értékesítették. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a lakosság ellátásában továbbra is meghatározó szerepet játszottak a vásárok és a hetipiacok. A megye területén dolgozó, egy-egy áruféleségre szakosodé üzletemberek, valamint a gabona- és terménykereskedők csak a városokban és nagyobb lélekszámú helységekben telepedtek le. Különösen jelentős szerepet töltött be ezen a téren a kereskedelmi központtá vált Szolnok, ahol a megye üzlethálózatának több mint egyharmada koncentrálódott. Rajta kívül, de lényegesen kisebb jelentőséggel közvetlen környezete számára bevásárló centrummá fejlődött Mezőtúr, Törökszentmiklós, Tiszaabád, Kenderes, Tiszafüred, Tiszaföldvár és Fegyvernek. A fenti hét település Szolnokkal együtt a megyében dolgozó kereskedők több mint 70 százalékának adott otthont. A külső-szolnoki részekben a forgalmi ipar kizárólag Szolnok területére korlátozódott, a vendéglátóipart pedig a kocsmák túlsúlya jellemezte. A magasabb színifi vonalat képviselő vendéglőket és szállodát csak Szolnokon talárjuk meg. A későbbi Szolnok megye 1874-ben összeírt 808 kereskedőjének 25 %-a a Jászságban, 30,25 %-a a Nagykunságban, 41,25 %-a Külső-Szolnok megyében és 3,5 %-a a Pest megyétől átkerült településeken tartotta fenn üzletét. A fenti négy terület a túloldali táblázat szerint járult hozzá az új megye kereskedő-rétegének kialakításához:

17 OL Z 208 - 47. kötet. Heves megye önálló iparosainak és kereskedőinek névjegyzéke. 1874. 16

Uo. 17 OL Z 208 - 47-48. es 50. kötet. Heves megye, Jászkun Kerület és Pest megye önálló iparosainak és kereskedőinek névjegyzéke. 1874. 72