Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Soós László: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása II. / 65. o.

SOÓS LÁSZLÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE ÖNÁLLÓ IPAROSAINAK ÉS KERESKEDŐINEK SZAKMÁK ÉS TELEPÜLÉSEK SZERINTI TAGOLÓDÁSA II. (Külső-Szolnok varmegye) 1. A külső-szolnoki terület önálló iparosainak szakmák szerinti tagolódása az 1874. évi kamarai összeírásban Az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Jászságot, Nagykunságot és Heves-Külső-Szolnok kettős vármegye utóbbi részét foglalta magába. A hajdan önálló Külső-Szolnok vármegyét 1567-ben mint hódoltsági területet egyesítették a török előretörésének még ellenálló Heves megyével. Az így létrehozott közigazgatási szervezet több mint három évszázadon át ebben a formában látta el feladatát. Az egyesített vármegye élén álló főispán a közgyűléseket kezdetben - 1596-ig, avar elestéig Egerben, majd Fülek várában (1682 után esetenként Gácson, Losoncon és Rimaszombatban is) tartotta.

1 A vármegyei törvényhatóság 1596 után Rimaszombatban, majd 1613-tól Füleken székelt. A XLX. század második felében bekövetkezett változások nyomán a dolgozatban külső^szolnoki területként figyelembe vett 37 településből csak 31 került át az új vármegyéhez, összesen — az 1869-es népszámlálás szerint — 114 256 főnyi lakossággal. Az 1876-ban még Heves megyénél maradt hat helység, nevezetesen Nagyiván, Tiszaörvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős összesen 14 285 lakosnak adott otthont.

2 A jelen dolgozatban nem csupán az 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került területek önálló iparosairól adunk tájékoztatást, hanem a később, 1950-ben átcsatolt hat Heves és négy Pest megyei helység adatait is közöljük. így a táblázatokban szereplő 41 településen élő iparosok és kereskedők összesen 140 023 helyi lakos szükségleteit elégítették ki. (Dolgozatomban az értékelések egyszerűsí^ZEDERKÉNYI Nándor: Heves vármegye története. Eger, 1893. IV. kötet 456-462.; TÓTH Dezsó': A Hevesnagykunsági Református Egyházmegye múltjai, kötet. Debrecen, 1941. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. kötet. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Bp. 1912. Az 1869. évi népszámlálás adatait használtam fel. Uo. Jánoshidán, Tószegen, Űjszászon és Zagyvarékason 1869-ben 11 482 fó' lakott. Az 1950-ben Békés megyétől átsorolt Öcsöd iparosaira vonatkozó 1874. évi kamarai adatokat az Országos Levéltár iratanyagában nem találtam. Sipos Orbán szerint 1876-ban az új vármegye 258 935 lakossal alakult meg. SIPOS Orbán: Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról. 1879. Szolnok, 1880. 241-245. 65