Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.
önszervező közösségeiket. A Belügyminisztérium csak az önmagát politikamentesnek deklaráló egyesületek alapszabályait hagyta jóvá, ezért politikai színt nyíltan nem vallottak. A helyi társadalmakban a kispolgári és szegényparaszti rétegek közösségi életük szervezésével jelentős társadalmi erőt képeztek. Ezt a felemás helyzetet példázza a Jászberényi Függetlenségi Kör 1883. március 15-én jóváhagyott alapszabálya: „Minden mai országtól törvényesen független Magyarország alkotmányának társalgás közben a tagok között megismertetése, hazafias törekvés arra, hogy minden közpolgárjogait, kötelességeit megismerje." A Jászberényi Polgári Casinó Egyesület tagsága a helyi iparosok és kereskedők közül került ki. 1895-ös alakulásakor 180 tagot számlált. A tagok felvételét sem felekezeti hovatartozástól, sem vagyoni helyzettől nem tették függővé. A tagdíj is mindössze 4 korona volt. A Polgári Casinó az Úri Casinó Egylet mintájára jött létre, azzal párhuzamosan működött, az alsóbb néprétegek számára biztosította a társas élet lehetőségét. 35 1890 fordulópont a dualizmus történetében. Létrejött a magyar munkásmozgalom első legális világnézeti alapon álló tömegpártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A 90-es évek kormányzata — szakítva a korábbi liberális kormányzati elvekkel - igyekszik ellensúlyozni a munkásmozgalom, a radikális kispolgári, szegényparaszti, agrárszocialista színezetű szerveződéseket. Szakítva az e téren mutatott passzivitásával, érdekeinek megfelelő egyesületek, körök szervezését kezdeményezi és támogatja. Különösen az agrárszocialista mozgalmak kényszerít ették a kormányt arra, hogy a vidéki egyesületekben, körökben befolyását megerősítse. így például a népkönyvtárak gyarapítását a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa feladatává tették. Ez az akció párosult az egyházaknak, különösen a katolikus egyháznak az egyesületi szervezeti keretek iránt felébredt érdeklődésével. 36 Ebben a céltudatos tevékenységben Jászdózsa község képviselő testülete csupán kormánypárti korteskedést látott, és elutasította a Bánffykormány népkönyvtár alapítási segítségét. 37 A Jászságban a katolikus egyház befolyása úgyszólván kizárólagos volt. Rövid idő alatt az egész tájegységet átfogó egyházi irányítású egyleti hálózat épült ki Jászapátiban a kisjárási katolikus olvasókör és a szögvégi olvasókör 1901-ben alakult. Jászdózsán 1893-ban, Jászjákóhalmán 1895-ben, Jászárokszálláson 1900-ban létesült katolikus kör. Jászalsószentgyörgyön az 1874 óta működő Katholikus Casinó mellett Népművelési Olvasókört alapítanak 1893-ban. Jánoshidán és Alattyánban - nem jász települések, de közigazgatásilag ide tartoznak - 1896-ban, illetve 1897-ben jöttek létre katolikus olvasókörök. 38 Jászberényben 1894-ben a felvégi II. kerületi, 1895-ben azl. kerületi, 1896-ban a IV. kerületi, 1900-ban a VIII. kerületi, 1903-ban pedig a négyszállási római katolikus olvasókör kezdte működését. Az olvasóköröket városi szinten 34 SZMLKL 95/1883. 35 SZMLKL 263/1895. 36 KOVALCSIK J. 1986. II. kötet, 105. 37 Jászberényi Hírlap I. evf. 35. sz. 1895. dec. 4. 38 SZML KL Egyesületi mutató. I. kötet. 62
