Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.
mintaként. Végül is folyamatosan működő kör létrehozására nem került sor, mert az országos mozgalom is visszaesett a 70-es évek végére. A közművelődési egyesületekről szóló híradások 1868-1869 folyamángyakoriak. Iratanyaguk jó része megsemmisült, de a sajtóanyagból szinte napról-napra nyomon követhetjük működésüket. Jászberényben a gimnázium énekkart hozott létre már 1864-ben, majd 1868-ban gyorsírókört, 1869-ben önképzőkört. A gimnázium a város szellemi központjává vált, itt koncentrálódott a Jászság szellemi elitje. Az első helyi lap, a Jászkunság megindítása és szerkesztése is az iskola tanárainak műve volt. A lapkiadás technikai feltétele egy nyomda létrejötte volt, mely 1867. október 15-én Bittermann Ede kaposvári nyomdász Jászberénybe költözésével és nyomdája működtetésével valósult meg. 1874. december 1-én a tanári kar létrehozta a felolvasó társaságot a helyi alkotók tudományos és szépirodalmi munkáinak ismertetésére. A Jászság nagyobb településein az olvasóegyletek terjedtek el. Könyvtáraik gyarapítására jótékonysági estélyeket rendeztek. Az olvasókörök többsége egyházi kezdeményezésre alakult. Jászberényben 1874. június 4-én Római Katholikus olvasóegylet alakult. 1874. július 21-én Jászfelsőszentgyörgyön egy olvasókör és katolikus kaszinó kezdi el működését. Jászkiséren 1879. május l-jén 48-as olvasókört hoztak létre 295 taggal. A környék legnépesebb köre volt. A környező települések közül Alattyánban 1884-ben a felvégi olvasókör 84 taggal, az alvégi 1887-ben 99 taggal alakult. 23 Közművelődési jellegű egyesületek gyakran művelődési intézmény alapítása céljából jöttek létre. Jászberényben 1871-től tartottak színi előadásokat vándor színtársulatok, főként a téli időszakban. Ebből fakadhatott az állandó színház létrehozására irányuló szándék. 1873-ban Beleznay Ignác jászberényi ügyvéd szervezte meg a színház-alapítást támogatókat egyesületté. A színház építésére alkalmas telket a városi tanács már 1871-ben kijelölte. 1873. április 6-án a jászkerületi közgyűlés jótékonysági adományt tett a népszínház állandó társulatának létrehozására. Állandó, folyamatosan működő színház mégsem jött létre, mert az 1876-os közigazgatási átszervezés során Jászberény elvesztette székhely funkcióját. 24 Hasonlóan intézmény alapítási céllal hozta létre Sipos Orbán a városi tanács hozzájárulásával 1873. március 29-én az első múzeumi bizottságot. A bizottság 1874. november 25-én kérelemmel fordult a jászkun kerületekhez, a jász községekhez, az ország főpapjaihoz és a közönséghez, hogy a múzeum létrehozását támogassák. December 24-én a jászkun kerületek közgyűlése erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította a múzeum ügyét. A kezdeményezés iránti osztatlan lelkesedést az váltotta ki, hogy az intézmény a nagymúltú Jászság emlékeinek összegyűjtésére, a jászok küzdelmeinek bemutatására vállalkozott. A patrióta nemes szándékon túl ez jól tükrözi a múltba néző, történelmi előjogainak töredékét féltő redemptus elit gondolkodásul ' • Jászkunság 1869. II. evr. 26. sz.; BLENESSY János: Jászberény iskolázásának és közművelődésének története a középkortól a 19. század végéig. Jászberény, 1967. 45. 22 SZMLKL Egyesületi mutató. I. kötet. 1874.; SZML KL 343/1874. 3 SZMLKL Egyesületi mutató. I. kötet. 1874-1887. 24 Jászkunság 1874. áprüis 6.; BLENESSY J. 1967. 50. 59
