Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
ban itt is erősebbnek bizonyul a jogi tilalmaknál. Az 1850-es évektől a görögök helyét, szerepét a Jászságban is az egyre nagyobb számban beköltöző zsidók veszik át. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a kedvező fogadtatás, amelyben a görögök a Jászkunságban részesültek, a továbbiakban is jellemzi kapcsolatukat. Az asszimiláció, az elmagyarosodás folyamata nem ütközik ellenállásba az itt élők részéről. Vagyonuk, alkalmazkodóképességük lehetővé teszi számukra csaknem minden kerületi kiváltság, illetve tisztség elérését. Kerületi lakosok, sőt redemptusok lehetnek olyan időpontban is, amikor más, Kerületen kívüli személy számára ez nem lehetséges. Az ősi kiváltságok védelme Karcagon nyilvánul meg 1810-ben, amikor a helyiek nem engedik, hogy a tanácsba görögöket válasszanak. Jászberényben, a Kerület székhelyén azonban tagjai lehetnek a tanácsnak is és legtovább itt érvényesül jelentős befolyásuk. A felhasznált forrásokból úgy tűnhet, hogy a Jászkunságban semmiféle konfliktus nem volt a helyiek és a görögök között. Természetesen az iratok között erre utaló bejegyzés is található. Úgy véljük azonban, hogy ez nem több és nem is jelentősebb, mint az itt élő lakosok mindennapjai során felmerülő problémák. Tulajdonképpen az is a beilleszkedés részének tekinthető, hogy ugyanolyan rendszabályokat, peres ügyekben olyan eljárást alkalmaznak velük szemben is, mint a helyiekkel. Az asszimiláció, a megtelepedett életmód bizonyos tekintetben azonban korlátokat is jelent. A korábban mozgékony, vállalkozó szellemű kereskedők kényelmesebb életformát szoknak meg. Lassan beszűkülnek az árubeszerzés lehetőségei, egyre inkább a belföldi termékek eladóivá válnak. 1820-ban arra vonatkozó adat található az iratokban, hogy Pestről szerzik be áruikat. Azt az igényt, amit éppen ők keltettek fel a lakosokban, már az új kereskedőelem fogja majd kielégíteni. Míg korábban nincs nyoma a Kerületben boltbezárásnak, ezekben az években előfordul, hogy egyegy kereskedő tönkremegy, elszegényedik, boltját bezárják. 1816-ban például a kunszentmártoni Mitsu Demeter boltját kénytelenek bezárni, 117 1830-ban pedig Szabadszállásról, Éliás Tódor „bukott kereskedő"-ről van adatunk. 118 1831-ben a Helytartótanácshoz küldött szokásos jelentést azzal egészíti ki Móczár Ferenc kiskunsági esküdt, hogy „a négy felső kiskun helységbe görögök nem költöztek légyen be, sőtt inkább akik eddig ott laktak is, lassanként elenyésznek annyira, hogy közülök boltos kereskedők sem igen találtatnak." 119 A Jászkun Kerületen belül a Kiskunságban ütközik a legkisebb ellenállásba a nagyobb áruválasztékkal, kedvezőbb feltételekkel és szerényebb életmóddal rendel°SZML JKK Polgári perek. 24. iuz. 1. k. 60. sz. 117 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 660/1816. 118 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 884/1830. 119 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 5. No. 162/1831. 1 ?0 Magyar törvénytár. XXIX. törvénycikk. Budapest, 1896. 176. p.; FODOR F. 1942. 216-217. 48
