Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Tóth Albert: A Jászság kunhalmai / 419. o.

JÁSZBERÉNY Dudás-halom (7) 1. A terület egykori tulajdonosáról; 2. G 5 (A város déli határában a Dudás-dűlőben fekszik. A Meggyespelére vezető műútról is jól látszik.); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Rsz (magassági jegy — gyomtenger); 6. sz; 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Hegyes-halom (8) 1. Bizonytalan (feltehetően egykori tulajdonosa után); 2. G 5 (A város déli határ­részén a Dudás-dűlő és a Meggyes nevű határrész között emelkedik.); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz; 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Négy-halom (9) 1. Nevének eredete vitatott (Négyszállás középkori faluról, esetleg újkeletű névadással Négyszállás tanyaközpontról); 2. D 5 (a város északi határrészén, közvetlenül a jász­sági határ közelében); 3. Nincs; 4. HH (1982-ben, homokbányászás során); 5—10. Nincs. Pap-halom (10) 1. A papé volt 1864-ben Pesthy Frigyes is így említi; 2. F 6 (A város DK-i határrészén a 32. sz. közút északi oldalán, az úttól kb. 300 m-re fekszik.) 3. Ismeretlen; 4. EH; 5. Bo, Fe (akácsarjak); 6. t, u (műút); 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Sas-halom (11) 1. Feltehetően egykori tulajdonosáról; 2. G 4 (A város DNY-i határrészén az alsómu­száj nevű dűlőben emelkedik.); 3. 88 m; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz; 7. Nincs; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. Nincs. Szent Imre-halom (12) 1. Markáns kiemelkedés lévén: Szent Imre dombnak is nevezik. (Pesthy F. is említi.); 2. G 6 (a város déli határrészén, a jászboldogházi út mellett közvetlenül); 3. 102 m (a Jászság egyik legimpozánsabb halma); 4. MB (K-i és D-i oldalát levágták. Az elhordás régi keletű, mert a gödörben éltes fűz- és nyárfák vannak.) 5. Őgy, Bo (a feszület kör­nyéke, több teraszlépcső, feljáró), Ek (magassági jegy, 1810-ben készült kőkereszt, az elhordott rész peremén drótkerítés); 6. sz (lábáig szántott), m (elhagyott Zagyva-me­der), g (homokbánya), u (műút), e (útmenti akácsor, magról kelt nyár- és fűzfák); 7. Vízfolyás (egykori Zagyva) melletti tipikus teli-telep. 1899.május 15-énElefánthy Sándor jászberényi földbirtokos tanyáján, a halom környékén, szőlő telepítő munká­sok több emberi csontvázat és edényt forgattak ki; 8. Az egész Jászság egyik legér­tékesebb botanikai területe! A halom épen hagyott, bolygatatlan felszínét tipikus lösz­gyep (Agropyro-Kochietum prostratae) borítja, amelyben jelentős fáciest képez a Stipa capillata, Thalictrum minus, Thymus sp., Salvia memorosa stb.; 9. Már messzi­ről magára hívja a figyelmet. A közelében elhaladó útról jó rálátás nyílik a halomra. Tetejéről nézve a Zagyva elhagyott medrei és az enyhén hullámos, homokos talajú STANCZIKI. 1975.89. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom