Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Tóth Albert: A Jászság kunhalmai / 419. o.

arab számmal. Ezzel a halmok a térképen is azonosíthatóak. A szükséges tömörítés érdekében a halmok jellemzőit a vizsgált tíz szempont alapján rövidítésekkel adom meg. (Ezeket lásd a II. fejezetben.) ALATTYÁN Területén nincs kunhalom. JÁNOSHIDA Területén nincs kunhalom. JÁSZÁGÓ Hegyes-halom (1) 1. Nevét az egykori tulajdonos, Gulyás Béla ragadványneve után („Hegyes") kapta. A halmon álló tanyáját az 1970-es évek végén bontották le; 2. D 5 (Egy hosszan el­nyúló homokháton fekszik az Ágói-patak jobb partján); 3. 103 m; 4. ÉP; 5. Bo (tanya­hely); 6. sz; 7. Nincs; 8. Nincs; 9. A halom tetejéről szép kilátás nyílik a tőle északra húzódó Ágói-patak mocsaras térségére; 10. Nincs. JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Borsa-halom (2) 1. Nevét a jászok Borsa vezérrel hozzák kapcsolatba (más néven Borsek halom); 2. H 8 (Jászalsószentgyörgy északi határrészén, az Alattyánnal határos Kapitány-dű­lőben fekszik); 3. 95 m; 4. RO (a Jánoshidai-csatorna és a határút erősen belevá­gott); 5. Rsz (magassági jegy); 6. sz, cs, u; 7. A halmot a Magyar Nemzeti Múzeum részére 1899-ben Hild Viktor és Éber László megásta. Az 5-6 m mélységből előkerült — de már korábban kirabolt — fejedelmi sírt egy második, legkésőbb harmadik század­belijász törzsfő sírjának tartják. Az ásatást modern felfogásban Stanczik Ilona értéke­li; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. A halomról a jászok azt tartották, hogy Attila sírját rejti magában. Ezzel is magyarázható az a különös eset, amiről maga Hild Viktor számol be. Az ásatáson dolgozó munkások is szentül meg voltak győződve arról, hogy éjjelenként az „urak" a maguk által kiásott „Attila kincseit" szállították el az újszászi állomásra. Az ásatás befejező napján (1899. november 24.) az ásóikkal fenyegetőző munkások hevesen követelték a ,Jcincsek őket illető részét." STANCZIK Ilona: Szolnok megyei régészeti adatok Hild Viktor jegyzeteiből. Szolnok, 1975. 103-137. IZ Uo. 137. 428

Next

/
Oldalképek
Tartalom