Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Tóth Albert: A Jászság kunhalmai / 419. o.

Fásított, erdősít et t (Fe) A faültetés, erdősítés következtében a kultúrréteg erősen károsodik, a halom elveszíti jellegét. Tájképileg is teljesen megváltozik. A kerti halmokra gyakran szőlőt, gyümölcsfát telepítenek. Más halmoknál leggyakoribb az akác és a tölgy erdősáv. Részben szántott (Rsz) A szántó-vető ember a laposabb halmokat már régóta teljességben megműveli. A felszántásból csak a meredekebb halomlejtő (halomtető) vagy a geodéziai magasságijegy környéke maradt ki. Ezt a részt ősgyep vagy gyomfoltok foglalják el. Teljesen szántott (Tsz) Az alacsonyabb halmok felszíne a halom lábától a tetejéig jelenleg is művelt. Ebben az esetben a halom felszínén semmilyen műtárgy vagy fa (facsoport) nincs. Erősen kultúr jellegű (Ek) Leggyakoribb eset, hogy a halom tetején geodéziai magasság-jegy van. Ennél sokkal jobban elrontja a természetes képet, ha a halmon épület vagy valamilyen építmény (geodéziai torony, kilátó, villanyoszlop, antenna, kápolna, temető, feszület, csőszház, tanya stb.) található. 6. A halmok közvetlen környéke Ennek során a halmot környező kb. egy hektáros területet vettem figyelembe. Ez lehet: Szántó (sz) Mivel a halmok a terület hátas részeire települtek, ezért a közvetlen környékük leggyakrabban szántóföld (csernozjom talaj). Mocsár (Fertő) (m) A halmok zöme közvetlenül vízközeiben épült, így ma is gyakran találunk a környezetükben mocsármaradványt vagy olyan lapos részt (elhagyott folyómeder), ami belvizes időszakban víznyomásos lesz. Legelő (1) Zömmel sziki legelők, illetve kaszálók. Ritkábban intenzíven művelt gyepek. Ezek a legelők az egykori mocsár-fertők kiszáradt térségei. Erdő (e) Kivétel nélkül telepített. Főleg akác, papír-nyár, kevert állományú tölgy erdők. Olykor gyomerdőt alkotva jelentős Lycium bozótossal. 424