Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Cseh Géza: Támadás és összeomlás a tiszai fronton (A Vörös Hadsereg hadműveleti naplójának feljegyzései 1919. július 1-31.) / 397. o.

A Vörös Hadsereg hadműveleti naplójának egyes részleteit már publikálták. A Magyar Munkásmozgalom válogatott dokumentumai 6. k. Bp. 1959. című kiadvány a naplóból számos részletet közöl. A Hadtörténeti Közlemények 1959. évi 1. számában (175-198. p.) pedig a Vörös Hadsereg felvidéki előrenyomulása idején keletkezett bejegyzések jelentek meg. Ezek a forrásközlések azonban a hadműveleti napló kevésbé fontosnak tartott adatait nem ismertetik. Azokról az időszakokról, mikor a harci cselekmények szüneteltek, így például 1919 júliusának első feléről szinte alig tudósítanak. Jóllehet a tiszai offenzíva előkészítésének mozzanatai a súlyos következmények miatt talán még fontosabbak, mint a rövid ideig tartó hadműveletek. Kimaradtak a kiadványok megjelenésének időpontjában kényesnek minősített bejegyzések is. A vörös büntetőkülönítmények feloszlatásáról, a birtokos parasztság lázongásairól, a felvidéki visszavonulás után demoralizálódott hadsereg katonáinak fegyelmezetlenségéről és esetenkénti erőszakoskodásairól az eddig közreadott részletekben nem olvashatunk. Ezek az esetek bizonyos mértékig minden háborúnak szomorú kísérőjelenségei. A lakosság elégedetlenkedése egy öt éve tartó véres harc és nélkülözés, a jegyrendszer, rossz közellátás és rekvirálások miatt természetes. Egy felbomló hadsereg katonáit magasztos eszmékkel aligha lehet visszatartani az atrocitásoktól. Szükségesnek bizonyultak ugyan, eredményükben mégis vitathatók a fehérlázadások elfojtására irányuló megtorló akciók, melyek a lakosság jelentős részében félelmet és bizalmatlanságot, az antanthatalmak vezető köreiben pedig tiltakozást váltottak ki. Mindezt ki kell egészítenünk azzal, hogy a hadműveleti naplót meggyőződésükben és érzelmeikben a proletárdiktatúrával szembenálló vezérkari tisztek vezették, akik a negatív jelenségeket szívesen eltúlozták. A felsorolt tényeket mérlegelve úgy érezzük, hogy a történetírást a terjes forrásközlés jobban szolgálja, mint a szubjektív szempontok alapján kiválasztott részletek megjelentetése. 11. Helyzetjelentés: VII/1. Csapatok az elrendelt kiürítést tervszerűen eszközlik. Délszláv, román és karhatalmi rész változatlan, hdm. 701/5. Intézkedés a vörösőrség országos főparságának, a vasúti hidak és egyéb műtárgyak őriztetése végett. Hdm. 701/1. V. hdt. parság feloszlatása, hdm. 701/2. Jegyzék Clemenceaunak a kül. népbtól, hogy románok a Tiszántúlt ezideig még nem ürítették ki. (:pol. 26.:) Pellé értesítése, hogy Pozsonyban a semleges zónát megillető gazdasági kérdéseket egy bizottság fogja megbeszélni, pol. 28. Kun Béla jegyzéke Clemenceauhoz, hogy a románok visszavonulás helyett Tiszaburánál átjöttek. pol. 29. Böhm hdgpk jegyzéke a román csapatok főparnokának Nagyszebenbe, melyben Clemenceau ígéretét ismétli, hogy a románok visszavonulásukat kezdjék meg. pol. 30. 400