Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.

párnahuzatot, melynek hímzésében az 1582-ik év volt megörökítve. Tavaly, midőn a karcagi levéltárat rendeztem, nyomoztam utána, de sem a múzeumban, sem magánkézben megtalálni többé nem tudtam. Az ősfoglalkozásoknak eszközei, a pásztorélet, halászat és földművelés köréből még számos emléket hagytak hátra..." Régészeti magángyűjteményéből került a szolnoki múzeumba a pásztorviselet egy ősi darabja, Régészeti Naplója azt jegyzi fel a megszerzés körülményeiről: „Muhari Béla barátom a jász-felső járás szolgabírája hozott egy XVIII. századbeli kun süveget, melyet Jászfényszarun 1903. november 6-án az ott akkor a templom előtt felállított Szentháromság szobor alapozásánál egy hatalmas férficsontváz koponyáján 2 méter mélységben találtak. E csontváz mellett egy női csontváz is feküdt, melynél a dús hajzat még teljesen épségben volt..." Hild Viktor érdeklődése az éremtan, a numizmatika terére is kiterjedt. Nagyszerű gyűjteményét és az érmek precíz leírásait a Jászság területén kezdte el. (A gyűjtemény tárgyi anyaga a II. világháború alatt megsemmisült.) „Az 1895. év június havában Jász-Nagykun-Szolnok megye monográfiájához adatokat gyűjtendő — olvasható a Régészeti Napló I. kötetében - Jász Apáthin időztem és az ottani levéltárat kutattam át. A levéltár Hunyady László főjegyző őrizete alatt állt és ez segítségül az adatok könnyebb felkutatása végett Hubay Ferenc ny. ottani tanítót rendelte mellém. Az öreg kiváló latin képzettség mellett érdeklődéssel bírt a régészet és a történelem iránt. Az ilyen dolgok felett beszélgetve, felvetettem hipotézisemet, hogy a II—IV. században a rómaiak a Duna balpartján is terjeszkedtek, a Csörsz árkok valamelyikének koronáján rendes hadiúttal bírtak, mely Ó-Budáról az erdélyi Porolisszumig vezetett... Az öreg tanító osztotta nézeteimet és felemlítette, hogy az ún. ,,KisÁrok" Apáthin vezetett keresztül és annak mentén gyakran találtak római pénzeket, sőt 1865-ben, a Bagiak házánál Jászapáthi belterületén a szentgyörgyi úton egy egész római kincset találtak, valami tömérdek réz és ezüst pénzt, melyet azonban senki meg nem őrzött és évek során át gyermekek kezén elkallódtak..." Egy-két adat még az éremtani gyűjteményéből annak érzékeltetésére, hogy mennyire fontosnak tartotta az előkerülés helyének és körülményeinek - rögzítését: „R.N. I. 112. tétel: Spagatner Zsigmond jászberényi ékszerésztől egy Herculeus (286— 310) római császár által veretett középbronzot vettem 20 fillérért, melyet egy itteni paraszt a határ borsóhalmi részén talált..." A Régészeti Napló 13. tételében Hild ezeket írja: „Kolacskovszky János jászárokszállási tanítót - lapomnak a „Jászság"-nak rendes levelezőjét — felkértem, hogy iskolás gyermekek útján gyűjtesse a Jászárokszállás határában talált régi pénzeket és egyúttal lehetőleg azt is igyekezzen megtudni, hogy minden egyes darab mikor? hol? és milyen körülmények között találtatott. Kolacsovszky e megbízatásomnak kiválóan felelt meg és a következő 48 db régi pénzt hozta be a lelési adottságokkal együtt..." A felsorolásból emeljük ki Vespasianus (69-79) császár ezüstdenárát (árokszállási határ: Királyrét) és Crispus caesar (317—326) római kisbronzát (a határ ágói részén, a Csörszárok mellett). 28

HILD Viktor: Régészeti Napló I. kötet, 139. tétel, rajzzal. 29

Uo. 39. tétel. 392