Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.

ivadéka. Atyja már fiatal férj korában baleset következtében elveszti mindkét szemevilágát, anyagi egzisztenciája megrendül, a szülők két évi házasélet után különválnak. A gyermek Hild Viktor Budapesten, építész-nagyatyja házánál a vak édesapa mellett gondos nevelésben részesül. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piaristáknál végzi, a német nyelvet német származású, áldottszívű nagyanyjától mint második anyanyelvét tanulja, a francia és angol nyelvet nagyműveltségű atyjával folytatott beszélgetések, közös regényfordítások során sajátítja el. Nagyatyja felügyelete mellett tanul rajzolni; innen ered fejlett rajzkészsége, különös érzéke tereprajzok, ornamentális vonalvezetések iránt, minek későbbi régészeti ásatásoknál, a leletek rendezésénél, benaplózásánál nagy hasznát veszi. A szünidőket Jászárokszálláson, anyai nagyatyja házánál, az elöregedett jászkapitány, a fiatal, élni és szerepelni vágyó anya mellett, tipikusan jász paraszt-nemesi környezetben tölti. Az egykori jólétből egyre szegényedő pesti művész-otthon bohémségtől, művészetek szeretetétől, gyengéd, családias érzésektől áthatott, romantikára és szelíd melankóliára temperált légkörét felváltja nyaranta a vidéki udvarház gőggel, szigorral, kapzsisággal teli világa, röghöztapadt örömeivel, féktelenségre, erőszakosságra hajló atavisztikus ösztönökkel. E veszedelmesen szélsőséges, ellentétes hatások, forrón szeretett édesapjának tragikus elhagyottsága megzavarják a fejlődő lélek egyensúlyát, kitermelik énjének kettősségét, az öregségig tartó Sturm und Drang-periódust, mely azt eredményezi, hogy nagyrahivatott, értékes energiái az ifjúság, az érettség legtermékenyebb idején szétforgácsolódnak. Érettségi után az egyetem jogi fakultására iratkozik be és négy szemeszteren át hallgatja az előadásokat. Ebben az időben következik be életének sorsdöntő tragédiája: a szerető, irányító, gondos apa halála. Ettől kezdve életpályája hosszú időn át szinte irányukat vesztett próbálkozások sorozata. 1876-ban anyja kívánságára abbahagyja jogi tanulmányait és katonai pályára lép. Kadétiskolába kerül, majd a Lichtenstein-huszárokhoz, de összes hajlamaival ennyire ellenkező pályaválasztás nem vezet eredményre. 1880-ban kilép a hadseregből, és mint polgárember érkezik vissza Jászárokszállásra, immár egyetlen otthonába, a szigorú és szülői ambícióiban megcsalódott anya házába". Ekkor találkozik egy ottani tanítónővel, — és itt engedtessék meg, hogy Hild Viktor leányának szubjektív és romantikus jelzőit is szó szerint idézzem — „a szépséges Pongrácz Erzsébettel, kinek aranyszőke hajkoronája alatt költői hajlamokkal párosult, kivételes intellektust ismer meg. Két romantikus lélek egymásra talál. A férfinek az anyai ház ridegségében elsorvadt minden gyengédsége új életre lobban, és szíve választottját, elszántan dacolva anyja tilalmával, a befolyásoló család akadályozó törekvéseivel 1881. novemberében nőül veszi. Túlértékelt családi tradícióiban és gőgjében megsértett, engesztelhetetlen anyja követelésére ifjú feleségével Erdélybe költözik, hol hamarosan az államvasutaknál nyer alkalmazást. De a beamterpálya nem való az ő ... lobogó lelkének. Bár nyelvtudása révén szép karrier vár itt rá, nincs maradása". Közben a már 1874-ben megkezdett írói működését is folytatta. Az időtől kezdve ugyanis Szinnyei összeállítása szerint ,,a Gyöngyösben jelentek meg szép3

SZINNYLI József: Magyar írók élete és munkái. IV. Bp. 1896. 873-874. 380