Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
és két lovak árainak megadását önként magokra válalván, a midón a Ttes Nemes Districtusok az elég tétel eránt méltóztatnak Parantsolni, azonnal készek lesznek azont a Nemes Jász Districtus részérül meg fizetni.' Az idegenben élő görögök számára a legnagyobb összetartó erő vallásuk és nyelvük volt. Legtöbben megtartották orthodox hitüket. Bár az asszimilációs folyamat igen erős, hiszen egy-egy településen csupán néhány görög él, és maguk is igyekeznek alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, közben mégis próbálják megőrizni nyelvüket, ami a szülőföldhöz való ragaszkodást jelenti számukra. Természetes tehát, hogy szívesen adományoznak olyan célokra, melyek vallásuk és nyelvük megőrzését szolgálják. A Jászkunságban Karcagon épül számukra görögkeleti templom, melynek építési költségét teljes egészében maguk biztosítják. Ők vásárolják meg a templomépítéshez szükséges telket is a várostól. A Kerület nem tanúsít ellenállást a templom építésével kapcsolatban. Sosem okoz problémát az itt élő katolikusok és reformátusok vallásától annyira eltérő, szokatlan szertartású orthodox vallásuk gyakorlása sem. Nyelvük megőrzése görög nyelvű könyvek kiadásával és görög iskolák működtetésével volt lehetséges. A Jászkunságban töltötte élete jelentős részét a magyarországi görögség kiemelkedő tudósa, Zavirász György, akinek igen nagy szerepe volt az idegenben élő görögség nemzeti tudatának ébrentartásában, nyelvkönyvek, tankönyvek, irodalmi és egyházi jellegű művek írásában és kiadásában. 60 A Kiskunságban, Szabadszálláson készül legjelentősebb műve az „Új Görögország...", ami az újgörög irodalomtörténetírás alapműve. Gazdag könyvtárát végrendeletében a pesti egyházközségre hagyja, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Popovics János az 1861-ben Nagyváradon kiadott „Synopsis" c. műve előszavában a Nagykunságot, ezen belül Karcagot vallja szűkebb hazájának. Több szertartáskönyvet, vallásos művet fordított görögről magyar nyelvre, hogy az egyre inkább elmagyarosodó görögök használhassák ezeket vallásuk gyakorlásához. Magyarországon a XIX. század elején 26 görög iskola működött. Tanítóval Egy-egy lovaskatona kiállítása komoly anyagi terhet jelentett a lakosok számára, közülük csak a legtehetősebbek tudták ezt vállalni. 57 SZML JKK Közig. ii. Fasc. 2. No. 59/1793. 58 NAGYM. 1987.14-15. 59 A templom építésére vonatkozóan: NAGY M. 1988. 22-32.; Az ikonosztázion leírását igen szép fényképmellékletekkel NAGY Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja c. tanulmánya tartalmazza. Zounuk 3. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1988. 21-50. Zavirász György életére és munkásságára vonatkozóan NAGY Márta közöl új adatokat feltüntetve a témával foglalkozó fontos műveket, HORVÁTH Endre, GRAF András, FÜVES Ödön munkáit. NAGY M. 1988. 15-24., 37. 61 NAGYM. 1988.20. 62 Uo.21. BERKI Feriz: A magyar orthodox egyház és a görögség. Előadás a Magyar-görög kapcsolatok c. tudományos konferencián. Bp. 1989. május 8-10.; SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XI. Bp. 1906. 17. 64 FÜVES Ödön: Görög tanítóképző Pesten 1812-1820. Antik Tanulmányok 1969/1.91. 36