Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság megváltásának százados ünnepe (1845. május 20.) / 341. o.

rok Istene Felséges Urunkat, Koronás Királyunkat, a gondviselés által szelíd és boldogító kormánya alá bízott népeinek és szerette hazánknak boldogítására számos évekig éltesse. A főkapitány ezután méltatva röviden a királynét, a nádort, a főhercegasszonyt, az uralkodóház tagjait, a főhercegi család tagjait (név szerint is István és az ott tartózkodó József főherceget), azok egészségére ürítette a Jászkürt tartalmát. Melly után Nádor eő Fensége következendő magyar felköszöntéssel lepte meg vendégeit: Szívesen követem a régi szokást. - A Jászkun nemzetért emelek poharat. — Adja az Úr Isten, hogy jóléte ezen Kerületeknek és minden lakossainak ősi szeliemök nyomán mindinkább növekedjék. Ezt rendkívüli éljenzések és tartós zajos öröm követte, a mozsarak szüntelenül durrogtak. Ebéd alatt eő Fenségét 16 Jászmenyetske sajátszerű pompás magyar öltözetben, és ugyanannyi férfiak tisztelték meg; a menyecskék közül, egyik röviden felköszönté; azután nemzeti szokás szerint egy nagy kenyeret, úgynevezett lakodalmi, vagyis rostélyos kalácsot, — nagy sajtot és egy magyar fekete Bárányt nyújtanak ajándékul, koszorúkat rakván elébe az asztalra, mellyeket eő Fensége kegyessen elfogadott. Míg benn az ebéd tartott, kívül, ősi szokás szerint, ökör süttetett, és több állomásokon boroshordók vétettek csapra, és az összecsoportozott népnek bor folyatott víg lárma közt. Ebéd után a városon alól lévő gyepen rendezett lófuttatásra sereglett minden rangú számos vendégek koszorújában megjelent az ifjú főherczeg József eő Fensége, nevelőjétől, s több udvariaktól kísérve. Bírákul választattak Nagyméltóságú Örményi Ferencz koronaőr, Méltóságos Ürményi József Kamarás és Alnádor; és Hléssy János Nagykun kerületi kapitány urak. A versenypálya kék fehér zászlókkal volt kijelölve; kiállottak a pályázásra 30 Jászkún polgárok, kik is hat ízben ötivel futtatván, végre az első pályázók a futtatást újra kezdvén, mind a három kerületből egy-egy lovag lőn győztes; jelesen a Jászságbul JBerényi lakos Cseh András pejlova; - Nagykunságból karczagi lakos Csányi Szüts Sámuelnek barna pejlova, és Kiskunságbul szabadszállási lakos Péter Jánosnak Petrovits István által lovagolt szürke lova; a bíráló választmány ítéleténél fogva az első jutalmat, egy nagyobb emlékpénzt és 10 pengő forintokat Péter János nyerte, a más két nyerges lovagok pedig egy-egy nagyobb emlékpénzzel és 5 p.fkal jutalmaztattak; a jelen volt Jászkun lovagok harczias szelleme még sokkal többet felhívott a pályázásra, kik vetélkedve, síkra szökellem hevültek, de az időnek estveledése félbeszakasztatá a nemzeti ünnepnek ezen kedvtöltő, s szabad polgárhoz illő részét. Még ez nap délután Nádor Eő Fensége, némely udvariak, a nádori főkapitány, és Kerületi Tisztviselők kíséretében, a rabdolgoztató intézetet látogató meg; holis az intézet felügyellőjét Sismis Mihály urat, az intézet körül tett hűséges fáradozásáért és buzgóságáért arany érdempénzzel jutalmazá meg, s azonnal mellére függeszteté, az Intézet eránt magas tettzését, s megelégedését több ízben nyilvánítván; megtekintette a tömlöczöket is, s ezúttal egy rabot eő Felségétől nyert hatalomnál fogva, szabadon bocsájtatott. 364