Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság megváltásának százados ünnepe (1845. május 20.) / 341. o.

tott kőterületen megállapodtak - mely alkalommal ezen állomáson eő Fensége fogadására rendelt küldöttség szónoka és a kerületek főjegyzője Bathó Ignácz úr a magyar vendégszeretet őszinte egyszerű hangjait tolmácsoló ... beszéddel fogadá a fenséges vendégeket ... Mire eő Fensége kevés szavakkal és szokott nyájassággal köszönetet monda, s a léptsőkön fel indult, de ismét a hajdant és jelent képező sor közt megállapodott, az aggott polgárok által tartott közönségi czímereket, mellyeken a közönségek nevei valának olvashatók, szemlélgette, halk lépésekkel végre a küldöttség kíséretében a nagy terem előtti térre felérvén, ott ő fenségét az öregek sorában felül, és sor végén állott JászBerényi birtokos polgár, és minden szellem műveltség nélkül, egyedül gazdálkodással foglalatoskodó ör: Pap Sándor, következő rövid beszéddel nyers hangon üdvözlé: Fenséges Herczeg, legkegyelmesebb Grófunk, Bíránk és Atyánk! Megőszültünk, mióta kegyelmes atyáskodásod minket, s fiainkat boldogít, most Fenségednek szerencsés láthatásábul eredő örömünket és hála tiszteletünket jöttünk áldozni: szívünk Ábelé, de nyelvünk határtalan érdemidhez képest némulni kénytelen. De megtanítjuk unokáinkat, hogy halhatatlan nevedet áldják, és velünk együtt dicsőségedért imádkozzanak. Éljen a mi fenséges atyánk!!! Ezután pedig a másik sorban, szinte végén álló Taczman Kriska leányka fehér koszorút nyújta által eő Fenségének... Miután ő Fenségök a szállásul rendelt szobákba a kísérők által, a már akkor a Kerületi ház felső teremébe öszvegyűlt főbb rangú külső vendégek, egyházi, világi, s katonai méltóságok közt bevezettettek; Nádor ő fensége a szobábul mindgyárt a terembe kijött, és az ott lévő Méltóságok udvarlását elfogadá, s velők beszélgetett. Csakhamar a dandársereg vezére is udvarolt a fenséges nádornál, további parancsát kikérendő, minek az lőn következése: hogy ő Fensége a már ekkor a Kerületi ház előtt kettős sorral rendbe állított sereget megszemlélni méltóztatott, amikor ott némellyeket magyarul szóllíta meg, s vélek beszédbe eredni kegyes volt; kívül az éljenzések zajos hangjai, a zene és mozsarak durrogásai szüntelen hirdetek a nagy szerencsét. - Ez alatt ő fenségök szobáikhoz nappali őrségre, magának ő Fenségének nyilvánított akaratjához képest, mellőzve az e végre is ide beszállított katonaságot, a kíséretében tisztelgő egyenruhás Jászkun ifjak közül kettő, egymást időnként felváltva rendeltettek, az éjjeli őrség egésszen mellőztetvén. - Annyira meg volt a Jászkun népnek irántai hűsége és ragaszkodásában bizakodva: hogy magas személyét közöttük egészen bátorságosítva találá. Mindezek után ő Fenségénél a Kerületi ház nagy termében ebéd kezdődött, hová a Kerületek öt kapitányai is hivatalosak valának. Ebéd után közvetlenül elkezdődtek a tisztelgő látogatások a felső teremben. Először a kerületek nádori főkapitánya, Szluha Imre mutatta be József nádornak a kerületek tisztikarát és a települések képviselőit. Ö a tisztikar iránti megelégedését tanúsító rövid felelettel válaszolt. Jászberény tanácsa és polgárai nevében a helyi főtisztelendő, Stipula József mondott ezután rövid beszédet, s mint kerületi alesperes és a berényi iskolák igazgatója bemutatta a Jászkerület ,,12 közönségének" lelkészeit és a berényi nemzeti tanoda és egyéb iskolák tanítóit. (Ekkor a városban 12 349