Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
egyenlítésére, összesen 621 n.ölet. A főtörvényszék ítéletét 1829-ben hirdetik ki a felek előtt. 37 Imre János kunszentmártoni jegyző Kalló Tódorhoz írott levelében maga ajánlja fel örökségként birtokolt földje megvásárlását, igen kedvező feltételek mellett. 38 Egy magánlevél - jellegénél, hangulati elemeinél fogva - többet tud visszaadni a személyes kapcsolatok jellemzőiről, mint a hivatalos jelentések, jegyzőkönyvi bejegyzések. Belőle nemcsak a vevő és eladó kapcsolatára következtethetünk, hanem számos olyan részadatot, információt ismerhetünk meg, amelyek ilyen formában más iratokban nem találhatóak. (2. melléklet.) A magyarországi görögség gazdasági életünkben betöltött valódi helyének, szerepének megítéléséhez fontos a tényleges vagyoni helyzetük ismerete, kereskedésük mértékének és jellegének meghatározása. Az 1754-es vagyoni összeírástól eltekintve erről csak szórványos adatok, közvetett források állnak rendelkezésre, melyek mindegyike fontos lehet ennek a kérdésnek a megválaszolásában. Ilyen forrásoka végrendeletek, hagyatéki leltárak, szerencsés esetben a fennmaradt számadáskönyvek, boltleltárak. Kunhegyesen Demeter Kiró 1809-ben 2700 forint készpénzről, valamint az általa épített boltról, a portáról és szántóföldekről rendelkezik végrendeletében. Szappanos János 1816-ban Kunhegyesen 3350 forint készpénzt hagyományoz különböző személyeknek, egyéb javait pedig a karcagi templomra hagyja. 40 Igen jelentős vagyonról rendelkezik Rózsa Zsigmond 1820-ban készült végrendeletében. Pesten lévő házát, melyet 12 ezer forintért vásárolt, feleségének hagyja. Mint boltos kereskedő Kiskunfélegyházán bérel üzletet, a benne lévő áruk értéke 16 ezer forint, s vagyonához tartozik még 4500 forint váltópénz és 600 ezüst forint. Ugyancsak Kiskunfélegyházán van 2 lánc szőlője is. A fenti javakat feleségére és rokonaira hagyományozza. 41 Vaits (más néven Haris) István kunszentmártoni kereskedő fennmaradt iratanyaga azért nagyon értékes, mert benne együtt található meg mindaz, ami jellemző lehet a korabeli görögségnek nem csupán a kereskedelmi tevékenységére, a hitelezés gyakorlatára, hanem akkori életmódjára is. Tájékozódhatunk belőle a kereskedő lakásának berendezéséről, felszerelési tárgyairól, a boltban található árukészletről, adó49 sairól és a maga adósságáról. A'l Vaits István az 1773-as kimutatás szerint Kunszentmártonban tett hűségesküt. 37 Uo. 38 SZML JKK Polgári perek. 24. füz. 1. kötet 27. sz. 3Q J ^SZML JKK Polgári perek. 21. füzet. 1. kötet 62. sz. 40 SZML JKK Polgári perek. 24. füz. 1. kötet 45. sz. 41 SZML JKK Polgári perek. 24. füz. 1. kötet 60. sz. Z SZML JKK Közig. ir. Fasc. 1. No. 1698/1797.; Hasonló iratanyagot mutat be DOBROSSY István a miskolci kompániához tartozó Zsambik Tamás számlájának részletezésével. DOBROSSY István: A görög kereskedők szerepe és jelentó'sége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. (In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. Miskolc, 1975. 25-30.) 43 PAPPI. 1987. 314. 33
