Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

OL G-19 Rákóczi lt., Levelek a fejdelemhez 1694-1705. jún., (II. 2. e. A.), 33. csomó 90. A katonaság beszállásolása és az állomány kíméletlen magatartása a lakossággal és annak vagyonával szemben, sok egyenetlenséghez vezetett és végső soron a védelmi képesség alapvető megbontója lett. A felső hadvezetésnek sem elég ereje, sem eltökélt szándéka nem volt az ilyen cselekmények megfékezésére. 21. A mezőtúriak panaszlevele Rákóczihoz katonatartás ügyében 1704. június 10. Hogy Isten Nagyságodat édes hazánk javára szerencsésen éltesse szívesen kívánjuk! Méltóságos Fejedelem, Kegyelmes Urunk! Nagyságodnak alázatosan jelentjük méltó panaszunkat. Ez egész télen több századot tartottunk és mostan is Nemes Bakó István kapitány uram minden hadastul rajtunk van és magokat velünk tartatják. Jóllehet ugyan, hogy kapitány Urunk parancsolja, hogy ne adjunk, de az hadak az hatalmasságot elkövetik. Az mezőről bárányainkat mód nélkül hajtják és hordják. Nagyságod oltalomlevelével nem sokat gondolnak. Nagyságodnál azért alázatossan reménykedünk, hogy Nagyságod méltóztasson Nemzetes és Vitézlő Bakó István Urunknak parancsolni, hogy őkegyelme az hadakkal tőlünk szálljon ki és minket őkegyelme [...] ne terheljenek. Sem egy, sem másképpen; az rajtunk való hatalmaskodást mellőzzük, mert másképpen Kegyelmes Urunk semmiképpen meg nem állhatunk, mely szerint Kegyelmes Urunk Nagyságodtól kegyelmes választ várunk. Ha pedig Nagyságod Kegyelmes Urunk marháinkat és bárányainkat s egyebünket úgy pusztítják, itt hiába nyomorgunk. Ezzel ajánljuk Nagyságodat Isten oltalmában, maradván Nagyságod hívei és jobbágyai. Kelt Turban, az 1 704. évben június 10-én Thuri lakosok közönségesen. Utóirat: Egyéb fel s alá járó katonák mód nélkül pusztítanak bennünket, mi Nemes Vitézlő Bakó István kapitány uramra nem vetünk, mert őkegyelme eleget van mellettünk, de nem gondolnak az hadak semmiről. A kancellária válasza a beadványra: „Tudván azon helybéliek mi vagyon kiadva ote/omparancsolatunkban, hogy akik közöttünk hadaink közzül foglalásokat elkövetnek fogják meg s hozzák táborunkba. Ez burkolt célzás az elmenekülési szándékra. Valójában - bár még nem tömegesen - meg is kezdődött az elvándorlás, nemcsak Mezó'túrról, hanem az egész Tiszántúlról. A központi hatalom tehetetlenségéről és ó'szintétlenségéró'l tanúskodik az az intézkedés, amely a felfegyverzett katonaság ,,elfogását" a községi tisztviselőktó'l várja. A solti táborban egyébként Rákóczi 1704. május 29. ésjúnius 29. között tartózkodott. 321