Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

Puszták Telkek [száma] [A hadiváltságdíj] forint dénár Tiszainoka (Inoka) 6 34 20 Tiszaföldvár (Tisza Földvár) 26 148 20 Bánréve (Bán rév) 6 34 20 Kakát 8 45 60 Gyója 8 45 60 Tiszajenő (Tisza Jenő) 8 45 60 Csépa 5 28 50 Sár (Szár Szeg) 6 34 20 Nagyrév (Nagy rév) 15 85 50 Ság 2 11 40 Szelevény 6 34 20 Balkán (Bálkán) 8 45 60 Zabocska 4 22 80 Kunhegyes (Kun Hegyes) felerésze 5 25 50 Szászberek (Száz Berek) 6 34 20 Szentivány (Szilván) 2 11 40 Gabonás 5 25 50 Tóthné (Tótné) erdeje 6 34 20 Mizse (Tárna Mise) 2 11 40 Az Összeg áll [999] [5033] [40] Eredeti, végig latin nyelvű bejegyzés Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvébe. Készült a közgyűlés 1703. március 5-i, gyöngyösi ülésén hozott határozat alapján. Tartalmazza az akkori megye 1-4. járásának a községenként! kivetését, a telekszámok alapján. Csak a külső-szolnoki adatokat közöljük. HML Közgyűlési jegyzőkönyv- IV/l/a/11. 1697-1703. kötet. 1045-1048. A hadiváltságdíj fizetéséről a király 1688-ban intézkedett, de a megfizetéséről a körülmények miatt nem lehetett szó. Külső-Szolnokban ezt különösen nehezítette, hogy alig volt lakossága, a birtokosok pedig nem voltak bizalommal a terület védhetőségét illetően, ezért nem törekedtek itteni birtokaik visszaszerzésére. A kérdés újból 1699-ben merült fel, amikor a király az 1699. január 10-i nyíltparancsában márciusra tűzte ki a befizetés határidejét. A teljesítés azonban ekkor is elmaradt. A részbeni realizálásra 1703-ban került sor, amikor a megyék összegszerű kivetést kaptak. A legtöbb vármegye 1703 márciusig egy összegben ki is fizette. Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék szintén kifizették egyszerre a kirótt 12.000 forintot. Az összeget Pfefferchosen Johann Ferdinand budai császári fő313