Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogyan alakult a megtelepült görögök és a helyi lakosok viszonya. Sikerült-e és milyen mértékben a beilleszkedés a kiváltságait őrző társadalmi és gazdasági közösségbe. Az idegenből jött kereskedők hogyan igyekeztek egyszerre magyarrá válni, alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, s közben mégis megmaradni görögnek ősi orthodox hitük és nyelvük megőrzésével. Ezek a folyamatok már nehezebben nyomon követhetők, s teljes képet bizonyára nem sikerül nyújtani. Az elsősorban levéltári források felhasználásával készült munkával szeretnénk hozzájárulni a magyarországi görögség történetének kutatásához, adatokat szolgáltatva az ilyen vonatkozásban kevésbé ismert göröglakta területről, a Jászkunságból. Az 1774. évi hűségeskü-rendelet érvényesülése A Jászkunságban a görögök jelenléte a török hódoltság korától lényegében folyamatosnak tekinthető. Az 1699-ben készült Pentz-féle összeírásban található görög családnevek arra utalnak, hogy a törökök nyomában érkező kereskedők közül már ebben az időben néhányan megtelepedtek itt. Nagyobb számban a XVIII. században érkeztek, de ez a szám a Kerületben sosem haladta meg a század folyamán a 60-80 főt. Tevékenységük azonban nélkülözhetetlennek bizonyult a földműveléssel, állattartással foglalkozó jászkunok körében. Itt is — mint az ország egyéb területein — elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak, sok helységben ők szerezték meg az első sátorhelyeket a vásárokon. Emellett boltokat, kocsmákat, mészárszékeket béreltek, s jó anyagi helyzetük következtében pénzkölcsönöket tudtak nyújtani az itt élőknek. Az 1745-ös redempció komoly anyagi terhet jelentett a lakosoknak, a megváltási öszszegeket évekig törlesztették. A fennmaradt nyugták, jegyzőkönyvbe másolt contractusok bizonyítják, milyen sok esetben fordultak kölcsönökért a görögökhöz. Jó kapcsolatukhoz mindenképpen hozzájárult ez a körülmény is. A hűségeskü letételét az 1 774-es királyi rendelet irta elő, amely végleg rendezni kívánta a török alattvalók helyzetét A belföldi kereskedők panaszai nyomán korábban is számos királyi rendelet, utasítás született kereskedésük korlátozására, ezek azonban nem érhették el céljukat, hiszen a gazdasági szempont egy fontosabb körülMint török alattvalók szabadon kereskedhettek a Duna-Tisza közén, és a XVII. században már az egész terület kereskedelme a görögök kezén volt. (FÜVES Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. Antik Tanulmányok 1966/1. 92.) 4 NAGY Marta: Görögök a Jászkunságban. Kiadja a Karcagi Györtfy István Nagykun Múzeum és a Kecskeméti Szentháromság Magyar Orthodox Egyházközség. 1988. 4. Karcagon például 1803-ban Haris József kéri az első' sátorhelyet. A tanács azt válaszolja, hogy a vásárok alkalmával a déli oldalon Janovits Mihály és Kondorosi Tódor áruljanak, észak felől pedig Haris József és Haris Demeter az első sátorhelyen maguk egyezzenek meg. Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Karcag város jkv. 1803. 157-158. 6 PAPPI. 1987. 305., 318-319. 7 FÜVESÖ. 1966.96. 28
